Évértékelés, 2016.

Ennél se legyen rosszabb évünk ezután: a szokásos fertőzésektől eltekintve egészségesek voltunk, Dóri beilleszkedett a bölcsibe, Zsófi az iskolába, Noémi újra dolgozik és én is megvagyok a Nuance-nál. Voltunk két esküvőn és egy temetésen. Utazgattunk ide-oda, a legjobb a londoni út volt, de jártunk moziba, színházba, koncertekre és könyvtárba is.

Megszereztem az ISTQB CTFL bizonyítványt, Noémi pedig a jogosítványt. Újra felfedeztem két régi kedves időtöltést: a ping-pongot és a sakkot. Ping-pongozni az irodában szoktunk, ahol a cég támogatja a munkavégzést nem zavaró játékot, sakkozni pedig a modern internetes világhálózat segítségével élő ellenfelek ellen tudok a világ minden részéről.

A 2016-ra vonatkozó célkitűzések a szokásosan alakultak: a futás és az angolozás rendben volt, a fogyókúra nem. A fogyókúra kudarca különösen bosszantó, mióta ismerem a módszert, amivel sikeresen fogyni lehet (no szénhidrát, no cukor), de ahelyett, hogy figyelnék rá, elszórakozom (és visszahíztam… egy csomó kilót).

A futás úgy alakult, hogy szeptemberig nagyon sokat futottam, arányosan többet mint az eddigi rekordév 2011-ben. Szeptembertől viszont többet kellett itthon segítenem, nem értem rá esténként szaladgálni. A végeredmény 322 kilométer, amivel tökéletesen elégedett vagyok, de jövőre kár erre célkitűzést tenni, úgyis az élethelyzetünktől függ, mennyire lesz rá időm.

Az angolul olvasás is jól sikerült – mondjuk ez egy elég könnyen betartható fogadalom volt, egyszerűen nem olvastam magyarul könyveket. Év közben persze sajnáltam kihagyni a magyar szerzők aktuális műveit, de majd jövőre bepótolom őket. Angolul 42 könyvet olvastam el, amelyek közül Rob Lowe kétrészes önéletrajza óriási meglepetés volt, ki hitte volna, hogy Rob így tud sztorizni. Nagyon jó volt még a Cormoran Strike-sorozat harmadik része, a Lockwood-sorozat negyedik része, és év végén volt még egy szuper sorozatom a Netgalleynél: megkaptam review-ra Sylvain Neuvel óriásrobotos sorozatának a második részét, és két új John Scalzi-könyvet is, a Miniatures-t és a Collapsing Empire-t. Az angolul olvasás gerincének egyébként a Hap and Leonard-sorozatot szántam, de annyira nem volt jó, a negyedik rész például kifejezetten durva volt az ízlésemhez képest (a most megjelenő 13. részt azért szintén elkértem a Netgalley-n…).

Jövőre olyan fogadalmakat teszek majd, amelyek mindig 1-1 hónapra lesznek érvényesek – valahol olvastam erről a módszerről és nagyon tetszett. Egy hónapig sokkal könnyebb betartani valamit, így erősebb fogadalmak betartására is van esély és az egész sokkal változatosabb. A 12 fogadalmat még nem találtam ki, majd menet közben improvizálok, amit viszont egész évben számolni fogok (a kilókon kívül):

  • az elolvasott könyvek fele maradjon angol.

2016 legviccesebb saját fotója pedig szerintem ez volt: -Na mizu fater, megy még a matek?

Einstein viaszfigurájával a Madame Tussaudban

Évértékelés, 2015

Csendes évünk volt, nem történt semmi különös változás. Szerencsére általában egészségesek voltunk mind, csak Dórinak volt mandulaműtétje a nyár elején, ahol kapott egy-egy tubust is a fülébe. Azóta viszont még lázas sem volt – nagyon sokat számít, hogy nem dugul be a füle és nem pang ott a váladék. Sokat hordtuk orvoshoz szegényt a lába miatt is, mert féltünk, hogy az idegrendszere elmaradása miatt kúszik féloldalasan, de szerencsére ezt mára kinőtte, szépen jár, szalad, és az életkori elvárásokat meghaladóan szépen beszél. Zsófi pedig kinőtte az állandó betegségek időszakát, és nem volt beteg idén szinte egyáltalán.

Nem volt idén se esküvő, se temetés.

Utazni sem tudtunk sokat, mert Dórival nem merünk hosszabb utat vagy távolabbi úticélt bevállalni. De két hétig voltak a lányok Bujon, aztán a Mátrában voltunk pár napig, végül Velencén, egyébként itthonról jártunk el ide-oda, például moziba, állatkertbe, családi programokra.

68 könyvet olvastam el, ebből 17-et angolul. A legjobb a Trónok harca volt, aztán A marsi, a House of cards-trilógia, valamint Andre Agassi és Margaret Thatcher önéletrajza. A mozifilmekre nem nagyon emlékszem, de A marsi filmben is jó volt, és a múlt héten a Star Wars is… Sorozatokra sajnos abszolút nem volt időnk, tavasszal az Éden Hotelt néztük meg, az is komoly szervezést igényelt a két kiscsaj mellett, és ráadásul rossz is volt.

Célkitűzések

Lefogytam 16 kilót, ennél nagyobb sikert nem is remélhettem, és statisztikailag is volt 120 olyan napom az évben, amikor betartottam az update előírásait (100 volt a cél). Sportolni viszont nem sikerült többet, nem hogy hetente kétszer, de egyszer se nagyon (100 volt a cél, 48 jött össze). Futottam 145 kilométert, de ez még a tavalyelőtti 162-nél is kevesebb.

Jövőre három célt tűztem ki, az első természetesen az Update és a fogyás folytatása. A második a futás, a cél legyen egy kerek szám: 200 kilométer. A harmadik pedig, hogy angolul tudok és szeretek is olvasni, de még sokkal lassabban és nehezebben megy, mint magyarul. Ennek érdekében idén kizárólag angolul fogok könyveket olvasni. A magyar könyveket pedig felírom egy listára, és majd 2017-ben bepótolom őket. Tehát:

  • folytatni az Update életmódot és fogyni még 10 kilót
  • futni 200 kilométert
  • csak angolul olvasni könyveket.

Évértékelés 2014

Főleg Dóriról szólt az év, természetesen, kétgyerekes szülők lettünk, két szép, kedves és okos kislány szülei. Emiatt egyben itthon ülős volt az év, főleg Noéminek, de folyamatosan tervezgetjük, hová utazunk majd, ha a gyerekektől vagy a gyerekekkel lehetséges lesz. A munka is jól ment – 2010-et annak idején életem legjobb évének hívtam, de azóta csak egyre jobb éveink voltak. Az esküvő-temetés arány 1:0 volt, Anitáéknak köszönhetően, és volt két keresztelő is (Brigié és Dórié).

74 könyvet olvastam el az idén, darabszámban ez visszaesés, de leginkább a Veszett világ volt az oka, amit egy hónapig rágtam és az év meghatározó olvasmánya volt. De sok más jó könyv volt még, Stephen Kingtől a Minden sötét, csillag sehol és a Joyland, az Expanse-sorozat első két része, a Suttogó koponya, az Arany cimbalom, a Lázadási hangjai… Moziba ritkán jutottunk el, úgyhogy legjobb filmet nem hirdetek, megnéztem viszont a teljes The Office sorozatot harmadszor is, most végig angolul, zseniális volt. Idén hirdetek az Év Slágere díjat is: a Jégvarázsból a Love is an open doort annyit hallgattuk Zsófival, hogy nekem is megtetszett és állandóan ez járt az eszemben. Ide a blogba is beraktam már kétszer két különböző verzióját, most berakom az eredetit is a filmből:

Célkitűzések

Tizenöt könyvet olvastam el angolul, eggyel többet, mint tavaly (12 volt a cél), és 233 kilométert futottam, eggyel többet, mint 2012-ben (ez volt a cél). Ez utóbbi persze eléggé ki lett számolva: szeptember végén 193-nál jártam, onnan már kissé nyögvenyelősen jött össze a maradék, december 5-én például már egyáltalán nem voltam annyira lelkes a hátralevő 9 kilométertől (de azért megvolt!).

A fogyókúra sajnos idén sem jött össze, decemberben sem. Azt mondják, nem azt kell megfogadni, hogy mit nem csinálok, hanem hogy mit igen. Na most 2014-ben átlagosan minden hatodik napon sportoltam, ezt jó lenne heti kettőre emelni, ami úgy lenne lehetséges, ha reggelente is elmennék néha futni, ez két közeli ismerősömnek is jól működik. Hetente kétszer sportolni, az éves szinten kb. száz alkalom, úgyhogy a két cél 2015-re:

  • Legalább száz napon sportolni, illetve tegyük még hozzá:
  • Legalább száz napon teljesen betartani a paleo/update elveket (no liszt, no cukor).

Évértékelés 2013

Jó évünk volt az idén is. Zsófi kijárta a bölcsődét, aztán óvodás lett, mi pedig dolgoztunk, és még utaztunk is: én Londonba, kettesben Rómába, hármasban pedig a Balatonnál nyaraltunk. Egy temetés volt, Guszti bácsi 91 évesen sajnos elhunyt, esküvő viszont egy sem, remélem, jövőre jobb lesz ez az arány.

Az olvaslak.hu-t idén is élveztem, a motivációm viszont megváltozott, most már inkább az újságírás-része miatt csinálom. Olvasni ugyanis tudnék eleget enélkül is, főleg ahogy rázódok bele az angol nyelvbe, úgy tágul ki a világ. A három legjobb könyv például, amit idén olvastam, angolul volt:  The Cuckoo’s calling, Rocking the wall, The last colony – a háromból még csak az egyik jelent meg magyarul…

Megjelentek cikkeim az Élet és Tudományban, és nem is csak könyvrecenzió, ez jó volt, ezt szeretném folytatni jövőre is. Más újságba is szívesen írnék ilyen hobbi-jelleggel, főleg a Csepel-újságnál megismert helyi újságíráshoz lenne kedvem, sajnos azonban a helyi Fidesz-pártlap színvonala nem felel meg az ízlésemnek, az MSZP-pártlap viszont eleve nem is jut el hozzánk, olyan újságba meg nem írok, amit aztán a kezembe sem tudok venni.

A jegyzőkönyv kedvéért: a három legjobb film a Vasember 3., a Gravity és a Phillips kapitány volt, és emlékezetes, sírvaröhögős trash film volt a Babás-papás is.

Célkitűzések

A fogyókúrám idén sem volt sikeres, és jelenleg gőzöm sincs, mivel tudnám rávenni magam a fogyásra, de azért a célt kitűzöm: a súlyom minden hónapban legyen átlagosan X alatt (a konkrét szám titok).

A Balaton-átúszás sem jött össze, idén tüdőgyulladás miatt, jövőre pedig júniusban reményeim szerint babázni fogunk, szóval ez felejtős. Futni jártam, de nem túl sokat: szerettem volna legalább a 2012-es kilométer-mennyiséget elérni, de nem sikerült, viszont ez egy nagyon jó cél lesz 2014-re: 232 kilométert lefutni legalább.

Azt is célul tűztem ki, hogy az aktualitások mellett elolvassak néhány klasszikus könyvet is, de aztán rájöttem, hogy ehhez semmi kedvem, ezért nem csináltam. Végül is az egyetlen célkitűzésem, ami sikerrel járt, az angol nyelvű könyvek olvasása. Ez élvezetes volt, kellően küzdeni is kellett vele, például Az operaház fantomja nagyon durva harc volt a rengeteg nehéz szó miatt. Már magyarul se könnyű, mit jelent például az, hogy vikomt, nem igaz? De azért lenyomtam ezt is, és mivel a céljaim közül ez sikerült egyedül, szeretnék részletesen is eldicsekedni, mely könyveket olvastam el angolul:

Stephen Chbosky: The perks of being a wallflower Gaston Leroux: The phantom of the Opera Ann Aguirre: Enclave  Ann Aguirre: Outpost  John Scalzi: The last colony  Isaac Marion: Warm bodies Mack Collier: Think like a rock star Erik Kirschbaum: Rocking the Wall  Lawrence Block: The burglar who painted like Mondrian  Robert Galbraith (J.K. Rowling): The Cuckoo’s Calling  Phil Jackson: Eleven rings  John Scalzi: Zoe's tale  Robert Harris:The ghost  Ann Aguirre: Horde

A jövő évi céljaim:

  • a testsúlyom átlaga minden hónapban legyen X alatt,
  • sport: többet futni, mint a 2012-es 232 km,
  • elolvasni havonta legalább egy könyvet angolul is.

Évértékelés 2012

2012 már más volt, mint az előző két év: Noémi is dolgozott, Zsófi bölcsibe járt, én munkahelyet változtattam. Mindez semmit sem változtatott azon, hogy idilli családi életet éltünk, és reményeim szerint ebben jövőre is csak annyi változás lesz, hogy ősztől Zsófi óvodába jár majd.

Idén nem volt se esküvő, se temetés.

Az olvaslak.hu szerkesztése igazán jó hobbinak bizonyult, élveztem szinte minden percét. Rengeteg cikket írtunk, új szerzőket is sikerült bevonni, az olvasottság pedig folyamatosan nő. Ráadásul, mióta metróval járok munkába és onnan haza, irdatlan sok könyvet ki tudok olvasni – Trychydts 93 könyves rekordja az egész évet tekintve még nem volt veszélyben, de a második félévben már ez volt nálam is a nagyságrend (47 könyv hat hónap alatt).

A legjobb könyvek A vének háborúja, a Ready Player One és A hét csoda voltak (illetve Steven Saylor Gordianus-sorozata általában is a legnagyobb idei felfedezésem volt). A legjobb filmek a harmadik Batman, a harmadik Men In Black és a harmadik Daniel Craig-féle James Bond voltak.

Célkitűzések

Nem mondhatnám viszont, hogy az idei évre kitűzött céljaimat túlságosan teljesítettem volna. A könyvem megjelent, a maga módján ez rendben volt. A nyelvvizsga időközben érdektelenné vált – eleve csak a nyelvtudásom fejlődésének a bizonyítékát akartam látni benne, de a munkahelyemen enélkül is le tudom mérni, hol tartok. Jövőre jó lenne még tovább fejlődni, de pillanatnyilag nem tudom, hogyan tudnám ezt mérhetővé tenni. Olvasni akarok angolul, ez biztos, mondjuk havonta egy-egy könyvet legalább.

A Balaton-átúszásra nem mentem el, a félmaraton lefutása sem sikerült, és visszahíztam 6 kilót. Részben meg tudom indokolni ezeket az új munkahelyemmel, hiszen új élethelyzet, tovább tart a munkaidő, eleinte több volt a stressz és így tovább – jövőre viszont vagy új kifogások kellenek, vagy most már tényleg le kellene fogynom tíz kilót. A Balaton-átúszást is évek óta szeretném két óra alatt lenyomni, idén pont itt lenne az ideje, hogy megcsináljam.

Végül pedig a műveltségem fehér foltjainak satírozgatása végett írtam egy listát olyan klasszikus könyvekről, amelyeket az újdonságok mellé be akarok szorítani. Egyelőre csak 8 könyv van ezen a listán, de a “havonta egy” a jól betartható célkitűzés, úgyhogy majd még nézek hozzá néhányat. Összefoglalva:

  • Lefogyni tíz kilót
  • Elolvasni havonta egy könyvet angolul is
  • Elolvasni havonta egy klasszikus regényt
  • Balaton-átúszás két órán belüli idővel

Ezt pedig év végére:

Zsófi trombitát fúj

Évértékelés 2011

Jó év volt a 2011-es is, hasonlított 2010-hez: egészségesek voltunk, békességben és boldogságban éltünk hármasban. Az is hasonló volt, hogy Noémi itthon volt Zsófival, én pedig az alapítványnál dolgoztam, 2012. ebből a szempontból rögtön januártól más lesz, mert Zsófi bölcsődébe fog járni. Noémi Zsófi nevelése mellett sikerrel haladt előre a mérlegképes könyvelői végzettség felé, én pedig az angol nyelvtudásomat igyekeztem felfrissíteni és új könyves oldalt indítottam.

Temetés idén egy sem volt, bár sajnos meghalt Bartha Zsuzsa, csak nem akart magának temetést. Volt viszont egy esküvő is, Teri, az unokatesóm feleségül ment Robihoz, majd októberben megszületett a kislányuk, Brigi. Tegnap éppen meglátogattuk őket, Brigi nagyon aranyos, szépen elnézelődött a kezemben, Zsófi viszont alig mert hozzányúlni, a másod-unokatesó olyan kis törékeny még.

Toplisták: a két legjobb film, amit idén láttam, a Szellemíró és A király beszéde volt, függetlenül attól, hogy mindkettő még 2010-ben jelent meg… Moziban az IMAX 3D-s utolsó Harry Potter, a Paul és a Mission: Impossible – Fantom protokoll jött be leginkább. A könyvek között szintén a Szellemíró, az Imágó és a Dél királynője a nyertesek.

Célkitűzések

A legtöbb tavalyi célkitűzésemet csak “majdnem” sikerült elérni. Fogytam 7 kilót 12 helyett, ez sem olyan rossz, jövőre a cél: 9 kiló mínusz.

400 kilométert kocogtam az idén, de ami sokkal viccesebben hangzik: 537 alkalommal futottam körbe a közeli focipályát… Egyszerre a félmaraton (a 4 Sziget-kör) sajnos nem jött össze, 3 kört egyben viszont többször is le tudtam már futni. Ilyenkor két körön át jól megy a futás, a harmadik kör viszont már csak szenvedés és kín. Az utolsó alkalommal volt olyan, hogy a harmadik kör is dinamikusan és erőből ment, és ez reményt ad, hogy ha még néhányszor sikerülne ilyen módon három kört futni, egyszer majd belevágok a negyedikbe is – remélhetőleg 2012-ben.

Könyvírás: könyvet írni nehéz. Maga az írás még menne, hiszen kb. hetente szoktam írni 5-6 ezer karakteres cikkeket vagy blogbejegyzéseket. A probléma, hogy egy könyv kb. 100 ezer karakternél kezdődik, és mivel nem tudom folyamatosan írni, nehéz újra és újra felvenni a fonalat. A jó hír, hogy az ünnepek alatt volt időm, és meg is írtam egy könyv nagy részét. A témája a látássérültügyi informatika, és most 94 ezer karakternél jár, innen már be tudom fejezni a szokásos hétköznapi tempó mellett is. Egy pályázatra akartam beadni, de aztán meggondoltam magam, kerestem viszont rendes kiadót neki. Állítólag ki is adják, ha befejezem, meglátjuk.

Három angol nyelvű könyv: ez megvolt, újságcikkek a Vakok Világán kívül megvoltak, Balaton-átúszás 2:09 alatt, de megvolt. Trychydts segítségével sokat fejlődtem a fotózásban, a videózásban semmit, az írásban nem tudom, 2012-re mondjuk ezek nem olyan fontosak. Összesítve tehát:

Célok 2012-re:

  • 9 kilót lefogyni,
  • félmaraton lefutása (4 kör a Margit-szigeten),
  • befejezni és kiadatni a könyvemet,
  • letenni az Euro B2 szóbeli angol nyelvvizsgát (mivel csak írásbelim van még).

Másodlagos célok:

  • Balaton-átúszás 2 órán belüli idővel (ha megrendezik és ha eljutok rá)
  • olvaslak.hu: legalább 52 cikk (kb. hetente egy), a meglevő szerzők megtartása, újak bevonása.

Végül egy karácsonyi családi fotó:

Peti, Zsófi, Noémi, karácsonyfa

Évértékelés 2010

Jó évünk volt, természetesen, nekem valószínűleg életem legjobb éve volt 2010. A világot ugyan nem sikerült megváltani, de az influenzát kivéve egész évben egészségesek voltunk, boldogságban és békességben töltöttük az időt és neveltük a kislányunkat. A részleteket tekintve természetesen Zsófi kívánkozna előre, de a szokásos havi beszámolók után sokat már nem tudok írni, talán azt, hogy pontosan a tankönyvi adatok szerint növekszik, Gabi mondta, hogy Zsófi ilyen EU-szabvány kisgyerek. Nagyon érdekes, ahogy viselkedni kezdett, meg jár, totyog fel és alá, majd az lesz még ennél is érdekesebb, amikor beszélni kezd.

A munkahelyemen is elég jó évünk volt, csak az ősz lett zűrösebb a kelleténél, de végül is pont azért mentem vissza az alapítványhoz, hogy ne unatkozzak. Plusz, hogy a vezetéssel foglalkozzak, ne csak szakmai kérdésekkel, ez így is történt, úgyhogy ez is rendben volt.

Ami rossz volt, hogy meghalt nagymamám. Viszont 90 éves volt, szerető családi körben hunyt el, és még találkozott a dédunokájával, úgyhogy azt hiszem, ennél sokkal többet senki sem kívánhat. Az esküvők és a temetések aránya 2009-ben 2:0, 2010-ben 0:2 volt, remélem, 2011-ben ismét esküvőből lesz több. Nem tudom, a keresztelőket ide lehet-e számítani, idén Zsófié volt, és jövőre is kinéz néhány.

Én nem fogadalmakat, hanem célkitűzéseket tettem tavaly, de mióta szeptemberben összefoglaltam őket, tulajdonképpen nem sok minden változott meg ezek ügyében sem. Anyagilag kijöttünk, a Balaton-átúszást azóta sem rendezték meg, lefogyni sem sikerült, a Harry Pottereket viszont kissé elszórakoztam. Elkezdtem ugyanis a hetedik részt még szeptemberben, de ez az utolsó sajnos angolul is sokkal gyengébb az előzőeknél, úgyhogy nem volt kedvem hozzá és abbahagytam. Decemberben gondoltam meg, hogy ha már ez volt az egyik 2010-es Nagy Célkitűzésem, igazán elolvashatnám mégis. Csakhogy a december hónap a jellegéből adódóan alkalmatlan egy ilyen hosszú és angol nyelvű könyv elolvasására, úgyhogy most, január 1-jén este a 660. oldalon járok. Holnap vagy hétfőn nyilván befejezem, és akkor ki lehet pipálni ezt is a listán, összességében tehát a fogyókúra volt az egyetlen igazi kudarc.

A kissé könyvmolynak tűnő Isolde valamikor leírta, hány könyvet olvasott el az előző évben, és kíváncsi voltam, hozzá képest én mennyit olvasok. Le is írtam, hogy 2009-ben 61 darab könyvet olvastam ki – és annyira tudtam, hogy Trychydts is be fog szállni. És el is vitte a Legnagyobb Könyvmoly címet, ami nem baj, nekem sokkal inkább futásban kellene tartani vele a lépést.

2010-ben a legjobb könyv, amit olvastam, a PreZENtáció volt és a Harry Potterek – nem volt nagy mezőny. A legjobb filmek a Vasember 2, az Eredet és a Terhes társaság voltak, a legjobb zenéje pedig Lady Gagának volt, amit azért tartok fontosnak közölni, mert önmagában a csaj körüli felhajtás még nem lenne elég ahhoz, hogy az ő számait hallgassuk meg a legtöbbször a számítógépen, az autóban és a tévében is.

Célkitűzések 2011-re:

  1. Lefogyni 12 kilót – ez talán reálisabb cél, mint a tavalyi 28.
  2. A félmaraton, 21km lefutása (4 kör a Margit-szigeten)
  3. Pénz megtakarítása
  4. Könyvírás (több ötletem is van)
  5. Angol nyelven is olvasni könyveket (legyen a cél: három könyv).

Kevésbé fontos célok, de azért legyenek itt:

  1. Átúszni a Balatont 2 órán belüli idővel – ha sikerül leszervezni.
  2. Újságcikkek megjelentetése a Vakok Világán kívül is.
  3. Fejlődni a fotózásban, a videózásban és az írásban.

Gondoltam, hogy keresek ide egy eddig nem publikált, frappáns képet, de végül is nincs kedvem csak ezért végignyálazni kétezer fotót, mert kb. ennyi készült rólunk az idén (ebből 1700 csak Zsófiról). Van viszont egy, amit keretben is kiraktunk itthon, meg az ajándék fotókönyvek címlapjára is ez került, úgyhogy azt hiszem, elég jól kifejezi 2010 családi harmóniáját. Trychydts készítette, ez is jellemző egyébként.

Noémi, Zsófi és én, családi fotó

Évértékelés 2009

Az idei év mindenekelőtt természetesen Zsófiról szólt, nagyobbrészt még Noémi hasában, aztán megszületve, és most már itt van velünk, eszik, alszik, aranyos, néha telerakja a pelenkát és egyebek. A második legfontosabb dolog a munkahelyváltásom volt, hogy visszamentem az alapítványhoz, valamint volt két esküvő, temetés egy sem, kopogjuk le, és a baráti körünk is ugyanaz maradt.

Az összes többi tulajdonképpen lényegtelen. A sorozatnézés hozott még viszonylag érdekes változást az életünkbe, klassz dolog nagyüzemben sorozatokat nézni itthon, megvolt hat évad 24 és öt évad Lost. Én még külön megnéztem négy és fél évad Magnumot, láttunk a tévében Jóbarátokat, Két pasi meg egy kicsit, Malcolmot, utóbbit algi fordításában.

A mozis felhozatal elég gyér volt, nehéz volt még a legjobb hármat is kinevezni, de ezek voltak: Made in Hungaria, Másnaposok, Harry Potter és a Félvér Herceg. Elolvastam 61 könyvet, ezekről néha írtam is.

Meghirdetem a Legjobb Vétel kategóriát, amelyet a még januárban vásárolt Acer Aspire One netbook nyert meg, nagyszerűen lehetett vele út közben dolgozni, szórakozni és kapcsolatot tartani, egyszer még prezentáltam is róla, igaz, az ötven fős közönségből kb. hárman láttak, de a lényeg az, hogy technikailag működött.

Ami viszont rossz volt 2009-ben, hogy nem tudtunk rendesen nyaralni, egy-egy hétvégi kiruccanásunk volt csak, a júniusi balatonfüredi hosszabb próbálkozásunkat elmosta az eső. Emiatt idegileg eléggé fáradt voltam az év jelentős részében, szerencsére most az év végén három teljes hétig pihentethettem az agyam.

A jövő évre vonatkozóan talán segít, ha nyilvánosan is leírom, hogy 2010 szándékaim szerint a megfelelő testsúly elérésének éve lesz. Volt egy felmérés, hogy a brit férfiak átlagosan 6 kilót híznak a feleségük terhessége alatt, és én pontosan hoztam az átlagot, sajnos. Nem mintha azelőtt, a tavalyi kiindulóponton valami Adonisz lettem volna: még le is írtam magamnak, hogy a cél: mínusz 22 kiló. Ebből lett plusz 6, úgyhogy 2010-re a cél a mínusz 28, szurkoljatok! Egyelőre az is egy sikerélmény, hogy december 14-én és január 4-én pontosan ugyanolyan súllyal mérlegeltem, pedig volt közte karácsony, szilveszter és három hét otthon tartózkodás iszonyú mennyiségű sütemény társaságában.

Az év zárásaként pedig iderakom Zsófi eddigi legviccesebb fotóját, amint a nagyapját igyekszik éppen lekaratézni. Boldog új évet mindenkinek!

Zsófi a nagyapja kezében, mintha karatézna