Évértékelés, 2018.

Idén a legnagyobb változás a munkahelyemben volt: átigazoltam a Nuance-tól az OTP-hez. Mondjuk ugyanabban az épülettömbben, ugyanannyi pénzért, kb. ugyanolyan munkát végzek, és ugyanúgy metrópótló busszal járok dolgozni, de mégiscsak más a team, más a szoftver, örülök a változásnak. Noémiéknél is volt némi mozgás, konkrétan elköltöztek másik irodába, így húsz perccel rövidebb az útja, ennyivel később indulhat el reggelenként, ennyivel tovább tudunk aludni.

A magánéletünkben 2018 a Kirándulások Éve volt, számtalanszor indultunk útnak kettesben, négyesben, szülőkkel, illetve osztállyal, táborral, mikor mi adódott. Régen moziba jártunk többet Noémivel, idén viszont inkább beültünk az autóba a csajokkal együtt, azzal pedig ki a szabadba, Budapest környékén nem sok hely maradt, amit nem láttunk még.

Másrészt a Fotózni Tanulás éve volt idén, iszonyú sok cikket olvastam el fotós technikákról a Digital Photography Schoolon. A tanultakat gyakoroltam is a fent említett kirándulásokon, illetve családi és iskolai eseményeken. Most nagyjából ott tartok, hogy amit szeretnék, azt szépen le tudom fényképezni, és év végére azt is kitaláltam, mit akarok fényképezni ezután – de ez már 2019-es projekt lesz.

A mozis, a színházi és a könyves felhozatal sajnos kifejezetten gyér volt. A filmek közül a Mamma mia 2-t és a Bohemian Rhapsody-t kétszer néztem meg, de ezen kívül szinte nem is emlékszem, miket láttunk még (Lady Gagára emlékszem, de nem volt nagy szám, meg a mega-giga szuperhősös rettentő világvégére, de azt is minek). Színházban Notre Dame-i toronyőr harmadszor, Mamma mia kétszer a Madáchban, István a király Baján, meg egy Oszi Boszi az osztállyal – ezek külön-külön jók voltak, de a neotonos, fame-es évekhez képest: gyér. Nem csoda, hogy inkább kirándulni jártunk.

A könyvek közül az Artemis rettentő csalódás, a Themis Files-sorozat vége szintén csalódás, az új Cormoran Strike csalódás, a 2019-es Young Explorer’s csalódás. Jó volt viszont a Throne of Caesar, érdemes volt tíz évet várni rá, valamint elolvastam öt Wild Cards-könyvet, nyolc(!) Kondor Vilmost, valamint kettőt Jászberényi Sándortól, ezek is jók voltak. Koncerten Ricky Martin az Arénában, Bereczky Zoltán a KMO-ban, Gubik Petra és Kocsis Dénes a Pozsonyi Pikniken. Utóbbi egy koncert, ami a Fame fináléval kezdődött, ugye, milyen lehet a folytatás. Puccos taliga volt a folytatás egyébként, azóta az is nagy kedvencem lett.

Áprilisban szakállat növesztettem, főleg Noémi kedvéért. Még most is cserélgetem a profilképeimet emiatt. Egy állásinterjún konkrétan szóvá tették, hogy az önéletrajzomban levő képen még nem volt szakállam…

Az Év Videója pedig, ahogy Ozzyman review-zta Erzsébet és Trump versenyét, ezen rengeteget röhögtem, minden szava csodás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük