Okosórák – új, viselhető informatikai eszközök (Élet és Tudomány)

Az informatikai cégek régóta kutatják, mi lehet a következő eszköz, ami a táblagépekhez hasonló érdeklődést kelt, és aminek a kifejlesztése ahhoz hasonló hasznot hoz a gyártónak. Az egyik ilyen ígéretes terület a „viselhető” eszközöké, azok közül is elsősorban a szemüveg és az óra tűnik befutónak. A Google okosszemüvege már ismert, de még csak fejlesztési fázisban van, okosórák viszont már elérhetők, megvásárolhatók. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy olyan kelendőek is lesznek, mint a táblagépek. Read more

A Galaxy Tab készülékek lassúsága

Mostanában sokat gondolkoztam azon, hogy szeretnék-e táblagépet venni magamnak. Nagy választék nincs: iPad vagy Samsung Galaxy Tab, de az utóbbi olcsóbb, jobban kihasználható, a 7″-os méret elegendő, és Noéminek is androidos telefonja van. Aztán kipróbáltam személyesen is a Telenor egyik boltjában, és elég nagy csalódás volt. A Galaxy Tab egyszerűen lassú. Nem a teljesítménye kicsi, hanem a reakcióidő, amíg elkezdi csinálni, amire felkértem.

Rendszergazda kollégám az Intel és az AMD processzorok közötti különbséget magyarázta úgy, hogy az Intel processzorok teljesítménye nagyobb, de miután kattintok, mindig egy kicsit várni kell, amíg elkezdi végezni a műveletet. Az AMD azonnal elkezdi csinálni, összességében azonban egy kicsivel lassabb, amit akkor lehet észrevenni, ha a számítógép teljesítményét a végletekig kihasználó alkalmazást futtatok hosszú időn keresztül. Vagyis soha. Úgyhogy AMD processzoros számítógépünk van és tökéletesen elégedett vagyok vele, gyors, kényelmes, pattan, ha szólítom.

Pontosan ugyanez a különbség a Samsung Galaxy Tab és az Apple iPad között. És ami ma elszomorított: a vadonatúj, 10″-os Galaxy Tab még mindig nem tudja azt, amit az iPad előző generációja is tudott: ugrani az érintésre. Készítettek hozzá egy reklámvideót, ami szerintem inkább az iPadnek csinál reklámot, tekintve, hogy pontosan rámutat erre a problémára. A felhasználó megérinti a képernyőt, a Galaxy Tab gondolkozik, emiatt a felhasználó is gondolkozni kezd, hogy jól csinálta-e, amit csinált, elkezd aggódni, majd végül, nagy nehezen a Galaxy Tab szíveskedik működésbe lépni. Nyilván el lehet tölteni az időt így is, csak miután kipróbáltam ugyanennek a kollégának az iPad készülékét, már sokkal kevésbé vágyom a Galaxy Tabra. Itt a videó:

A látássérült emberek számítógép-használatáról és az ECDL alapú informatikaoktatásról (NJSZT)

A Mi Újság is beszámolt arról, hogy az NJSZT és az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány együttműködési megállapodást kötött. A két szervezet közös célja az informatikai írástudás terjesztése a látássérült emberek körében is, illetve akadálymentesített vizsgaközpont-hálózat létrehozása. Az előrelépéshez érdemes részleteiben is megismerni a látássérült emberek számítógép-használatának módját, illetve a speciális szükségletek eredetét.

A látássérült embereket orvosi, pedagógiai és egyéb szempontok alapján több csoportba sorolhatjuk. Számunkra az úgynevezett funkcionális megkülönböztetés a megfelelő, melynek lényege, hogy az illető a megmaradt látását tudja-e érdemben a számítógép képernyőjének olvasására használni. Ha igen, akkor gyengénlátó, ha nem, akkor vak felhasználónak tekintjük. A két csoport igényei lényegesen eltérőek. A kétrészes cikksorozat ezen első részében a vak felhasználókról lesz szó. Read more

Az aktuális bejegyzések is a WordPressen

Mégis itt folytatom a bloggolást. A blog.hu-t az esetleges Index-címlap miatt akartam kipróbálni, de erre gyakorlatilag semmi esélyem, semmi olyasmiről nem írok ugyanis, ami ott megszokott. Egyáltalán, mintha a politikai és a kifejezetten tematikus blogokat favorizálnák, de az az igazság, hogy ezen töprengeni sincs se kedvem, se időm.

A WordPress.com viszont abszolút bejött. Sokféle wysiwyg-szerkesztőt láttam már, de a WordPress mindet magasan veri, tulajdonképpen nem is értem, miért kezd annyi cég saját szerkesztő programozásába, amikor WordPress is létezik. A teljes képernyős szerkesztési lehetőség, a formázás, a HTML-tagek beszúrása, a címkézés, a kategorizálás, mindegyik lehetőség kitűnően működik, a felület felhasználóbarát és megbízható.

Alapvetően a régi cikkeimet töltöm fel ide, és kifejezetten élvezem, hogy nem a technológiai problémákra megy el az energiám, hanem a cikkeim újraolvasására, egy nagy nosztalgiázás az egész.

Úgyhogy mostantól nem építek két külön oldalt az archívumnak és az aktuális bejegyzéseknek, hanem a blog.hu-n megírt bejegyzéseket is áthoztam ide, és ugyanitt fogok bloggolni, ahol az archívumot is építem. Jól érzem magam itt, na.

Kovács Kálmán: áttörés a látássérültek informatikai eszközei terén

A jövőben az IHM-ben a kisebbségi fórum mintájára egy informatikai kollégium megalakítását tervezik. Ebbe a nagy fogyatékosügyi szervezetek delegálnának tagokat, és a szervezet lényegében az IHM fogyatékosokra szánt pénzének az elköltését véleményezné, koordinálná – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyen Kovács Kálmán és Göncz Kinga miniszterek március 1-jén közösen ismertették az IHM-ITP-25-ös pályázat eredményét és a látássérültekkel kapcsolatos további elképzeléseiket.

Read more

Az elosztott számításokról

Hány egyenletet oldott meg egy vegyész száz évvel ezelőtt? Hány logikai műveletet hajtott végre egy biológus? Hallottak-e már halmazelméletről a csillagászok? Valószínűleg nem sokat, sőt, amennyire tudni lehet, kifejezetten különlegesnek számítottak azok a tudósok, akik egyszerre több tudományterületen is otthonosan mozogtak. Később egyre gyakrabban fordult elő, hogy eltérő tudományterületekről siettek egymás segítségére a tudósok, így természetesen a számítástechnika és a programozás áldásait is igénybe vették. Először talán csak a jegyzőkönyveket, publikációkat írták számítógépen, aztán fokozatosan derült ki, hogy a számítógépek fejlődése következtében rendelkezésre álló számítókapacitás hogyan segítheti a munkájukat a vegyi, biológiai folyamatok modellezése során.

Read more

Háttérben futó elemzőprogramok

Fél órás kutatás után választottam ki. Két napig futtattam a gépemen. Részletesen utánaolvastam. Telefonáltam miatta. Újságcikket írtam róla. Erre kiderült, hogy átlagos géppel ezt sincs értelme csinálni. Úgyhogy felszólítom a Standford University Department of Chemistry munkatársai közül a Folding@Home projekt gazdáit és programozóit, hogy a United Devices szakembereivel együtt menjenek a picsába!