informatika

Tobzódunk az okoskarkötőkben: Noémi lecserélte az övét, mert rossz volt, Zsófi kért egyet a születésnapjára, Dóri pedig lenyúlta az enyémet, úgyhogy én is kaptam újat. Most négyen négyféle okoskarkötőt hordunk, így teljes áttekintést tudok adni a lehetőségekről.

A kicsik: Samsung Galaxy Fit e / Honor Band 4 running

Noémi vékonyabb kezére mini okoskarkötőt vettünk. A fenti kettőben közös, hogy nem színes a kijelzőjük és funkcionalitásban is elmaradnak a nagyobb társaiktól. De számolják a lépéseket, mérik az alvást, jelzik az üzenet érkezését, tehát az alapokat ugyanúgy tudják.

A különbség, hogy a Samsung egy fos, teljesen rossz típus. Kb. egy hónap után mindegyik példány elkezd automatikusan újraindulni, és mielőtt betöltődne, ismét újraindul és így tovább pörög. Ebből a ciklusból még ki lehet hozni, de ezután elveszíti a kapcsolatot a telefonnal és soha többé nem fogod tudni használni. 6 (hat!!!) példányt vittünk vissza a Samsung bemutatóterembe, mire nem kicserélték, hanem visszaadták a pénzt. Kerüld el messziről!

Vettünk inkább Honor Band 4 running típust Noéminek, lényegében ugyanolyan, ugyanazt tudja, viszont megbízhatóan működik.

A nagyok: Xiaomi Mi Band 4 / Huawei Band 4 / Samsung Galaxy Fit 2

Mindegyiknek kb. 1″-os a kijelzője, színes, pulzust mér, időjárást mutat, zenét vezérelhetsz vele,  és az üzeneteket nem csak az app ikonjával (SMS/Messenger/Viber/…) jelzi, hanem konkrétan kiírja a képernyőre.

A Xiaomi Mi Band 4 egy kissé bumszli, ezért női, illetve gyerek kézre kevésbé illik – mondjuk ehhez képest a hatéves Dóri és sok nő is simán hordja. A másik kettő jobban ráfekszik a kézre. A Xiaomi különlegessége, hogy saját képet, akár fotót is ki tudsz rakni a képernyőre. Azt is tapasztalatból tudom, hogy kb. elpusztíthatatlan (lehet, hogy a másik kettő is, de még nincsenek meg régóta). Hátránya viszont, hogy töltéshez az órát ki kell pattintani a helyéről.

A három közül szerintem a Samsung Galaxy Fit 2 a jó választás a quick reply miatt: előre bekészített szövegek közül választva közvetlenül az óráról is válaszolni lehet üzenetekre. Amíg a Xiaomi volt az enyém, mindig zavart, hogy az üzenetet el tudom olvasni az órán, de ha válaszolni akarok, elő kell venni és fel kell oldani a telefont, tök macera csak azért, hogy egy „OK”-t  visszaküldjek. Ezt most már közvetlenül az órán is meg tudom tenni. Szintén csak a Samsung tudja kirakni a naptárt – csak a következő 1 eseményt írja ki, de ez is valami. Szintén csak a Samsungot nem kell szétszedni töltéshez. Továbbá a Samsung szoftver a legjobb fej, minden apró mozgásért megdicsér. Beadom a csajokat az iskolába és hazajövök – kiváló edzés! Elmegyek a boltba egy rendelésért – csak így tovább! Sőt, futásnál mér „fordulatszámot”, hogy hányat lépek 1 perc alatt – ki hitte volna, hogy átlagosan 148-at…

A Samsung óraszámlapjai viszont bénák, én maradtam is a legegyszerűbbnél. Abban is béna a Samsung, hogy két külön applikáció kell hozzá a telefonon: a Wearable kezeli az órát, de a Health tárolja az adatokat hosszabb távon.

A Huawei kb. a középút, egyik felsorolt különlegességet sem tudja, viszont ennek az alakja illik a legjobban a gyerekkézre – Zsófi éjjel-nappal hordja…

Az okoskarkötő vásárlását is hosszasan fontolgattam, és megtekintettem, sőt kipróbáltam órákat. Végül két kulcs-funkcióra szűkítettem le az igényeimet: a pulzusmérésre, ami sportolásnál érdekes, és a naptárra, hogy munkanapokon ne maradjak le meetingekről (nem sokszor fordult elő, de olyankor kínos volt).

A Xiaomi Mi Band 3 műszakilag ennek megfelel és szerintem baromi jól néz ki. A hardverrel abszolút elégedett is vagyok, a szoftveren lehetne javítani. Az alapvető probléma, hogy az óra egy zárt szoftvert futtat, amit egyszer a gyárban megírtak hozzá, és nem lehet újabb funkciókat hozzáadni. Pedig lehet, hogy a világ programozóinak lennének még jó ötletei, hogy mit lehetne kihozni belőle… A telefonnak most például az értesítéseit tudja kiírni, ami jó, megkapom rajta például a Viber üzeneteket. De ez csak az értesítés átküldése, közvetlenül az alkalmazással nincs kapcsolatom, vagyis válaszolni nem tudok az óráról, még annyit se, hogy „vettem” vagy „ok”. Ugyanez van a naptárral: értesít arról, hogy 15 perc múlva meeting, de nem tudom megnézni, hogy mi lesz utána a többi programom.

Nyilván létezik a világban operációs rendszer órára is, ami képes alkalmazásokat futtatni, de például az androidos órák kb. hatszor annyiba kerülnek, mint ez az okoskarkötő, és a beépített mikrofon, hangszóró, GPS és kamera miatt azokat jellemzően naponta kell tölteni, ezt meg hetente. A Pebble-nél csinálták jól, hogy a hardver egyszerű maradt, viszont a szoftvert megnyitották a világ programozói előtt, kiváló ötletek és programok születtek rá – majdnem azt vettem egyébként, de a design kevésbé tetszett és amúgy is elavult már.

A Mi Band 3-mal ehhez képest most ott tartok, hogy még az angol nyelvre való átváltáshoz is kalóz app és kalóz firmware kellett… Az értesítéseket viszont élvezem, metróban, moziban és hasonló helyeken kifejezetten kényelmes, hogy nem kell előkeresni, feloldani és nyomkodni a telefont egy értesítés elolvasásához. A lépésszámláló is hasznos, bár erősen torzít a javamra. Például amikor reggel 6-kor felébredek, már szokott lenni 60-70 lépés az órában, pedig nem vagyok alvajáró… Gyaloglásnak érzi az autózást, metrózást, buszozást is – összességében, arányaiban viszont tényleg megmutatja, hogy sétáltam-e aznap eleget vagy csak ültem a gép előtt egészségtelen módon. Így a nyáron vegyük észre azt is, hogy vízálló, megjárattam már a Velencei-tóban és az uszodában is. Arra is van esély, hogy menet közben kerüljenek bele új funkciók, ez történt a dátum kijelzésével is az előző verzió esetén.