És még ez történt januárban

Érdekes hónapom volt, csak aztán az alábbiak egyike miatt sem írtam külön bejegyzést. Például beteg voltam, nagyon, ami amúgy nem jellemző rám. Állítólag a nagy meleg miatt elszabadultak a vírusok, és több kollégám után én is elkaptam az aktuális hányós-hasmenéses változatot. Múlt vasárnap délután már a moziban is elég rossz volt a közérzetem (a Red-et láttuk amúgy és tök jó volt), hazaérve egyre rosszabbul lettem, éjfélre pedig az ügyeletet is ki kellett hívni hozzám. Utána egész héten gyenge maradtam, ami merőben szokatlan volt, szerintem még soha életemben nem voltam ilyen beteg. Kész csoda, de Zsófi nem kapta el tőlem, Noémi igen, de szerencsére ő sokkal jobban megúszta.

Ami ebben jó volt, hogy sokat tudtam olvasni, meglett például az eddigi legjobb és legrosszabb Lawrence Block regény. Tudni kell, hogy Block egyenletes színvonalon alkot, egyenletesen magas színvonalon, nagyon jók a könyvei, de viszonylag egyformák. A Hosszú út a sírkertbe viszont kiemelkedően jó volt, kifejezetten izgalmas és félelmetes a többihez képest. A könyv a Scudder-sorozat tagja, és talán azért is volt ilyen izgalmas, mert Scudder maga volt a végső célpont. Egy börtönből kiszabadult őrült kaszabolni kezdte Scudder nőismerőseit, majd őt magát is meg kívánta ölni, amihez félelmetes és kegyetlen eszközei voltak.

A legrosszabb Block regény pedig A betörő, akit temetni veszélyes. Amint a cím is mutatja, ez a Rhodenbarr-sorozat tagja, Bernie és Carolyn telelni megy egy angol stílusban berendezett házba. Ott azonban leszakad a hó és leszakad a híd, a társaság bezárva marad, tisztára mint egy Agatha Christie-regényben, ami nem is lenne baj, de az irodalmi párhuzamok folyamatosan és kissé gyerekesen a szánkba vannak rágva. Bernie megemlíti, hogy ilyenkor szokott gyilkosság történni, és olvasóként csak azért imádkoztam, hogy nehogy megöljenek valakit tényleg, Lawrence Block nem lehet ennyire kispályás… pedig de. Aztán Bernie azon agyal, mi történne ilyenkor egy Raymond Chandler-regényben, hát egy másik gyilkosság, és lőn… Block a Rhoderbarr-sorozat sajátosságaival akarta vegyíteni a nagy elődökre jellemző vonásokat, de csak erőlködött, ráadásul a szánkba rágja a hasonlóságokat, siralmas az egész. Semmiképpen ne ez legyen az első Lawrence Block, amit elolvasol!

Mi volt még januárban? Cikket írtam a Vakok Világába a látássérült emberek által is használható telefonokról. Kicsit talán magasra tettem a lécet, mert nagyon bonyolult kérdésről van szó, könnyű elveszni a készülékek és felolvasóprogramok erdejében. De pont ezért akartam útmutatót, eligazítást adni a kérdésben azoknak is, akik nem képzett informatikusok. Sok kolléga véleményét is kikértem a beküldés előtt, szóval dolgoztam vele rendesen, remélem, jól sikerült, majd felteszem nemsokára ide is.

Régi cikkeim

A WordPressre való áttérés keretében újraolvastam az összes eddig megjelent cikkemet. Három jól megkülönböztethető időszakom volt. Az első a Nyúzhoz kötődik, és az jellemző rá, hogy bloggolás helyett írtam cikkeket. Bármit, ami éppen foglalkoztatott vagy az eszembe jutott, Nyúz-cikk formájában jelentettem meg, és mai szemmel azért meglehetősen furcsa, hogy egy hetilap hasábjain ennyire előtérbe kerüljön valakinek – akár nekem – az egója. Erre talán a Másodosztály útikalauz a legjobb példa, ami elég jó írás, viszont semmilyen kézzelfogható köze nincs az újság célközönségéhez. A Múlt heti időjárás-jelentésre és a Kedvencek temetőjére viszont most is büszke vagyok, ráadásul ez utóbbi volt az első olyan cikkem, amit konkrét intézkedés követett (leszedték a döglött galamb maradványait az üvegtetőről).

Ezután jött a Vakok Világa, ahol szorgosan beszámoltam a vakügyi informatikai munkáinkról, eredményeinkről. Újságírói és marketinges alapvetés is, hogy publikálni kell, és nekem is nagyon jól bejött, hogy ennyit írtam, sokan megismerték akkoriban a nevem ezekből a cikkekből. Bár konkrétan nem ez volt cél, hanem kötelességemnek, egyben természetesnek is éreztem beszámolni a látássérült embereknek arról, amit az Informatika Csoportban az érdekükben végeztünk.

Aztán megszűnt az Informatika Csoport és vállalható orgánumként megszűnt a Vakok Világa is. Azóta a munkahelyem honlapján számolok be az aktuális fejleményekről, közben pedig újságírói végzettséget szereztem, és kétszer is megjelentem a Népszabadságban, ez az időszak tart tulajdonképpen most is.

Feltettem két új cikkemet is, mindkettőt az alapítvány honlapjáról átvéve. Az első egy beszámoló a W3C Magyar Iroda konferenciájáról, benne mindenféle érdekes megállapítással az előadók részéről. A másik pedig egy februári keltezésű alapvetésem az internetes akadálymentességről. Letisztult, egyértelmű álláspontunk van ma már arról, mi az egyenlő esélyű hozzáférés az interneten, ezt szedtem össze úgy, hogy később is csak hivatkozni kelljen rá – az igazi persze az lenne, ha ezt mások is megtennék…

Vakbarát bankautomaták (Vakok Világa)

Immár a harmadik jelentős hazai bankautomata-gyártó és -szállító cég, a Wincor Nixdorf is kínál vakbarát ATM-eket. Ismert, hogy a Volksbank mellett a K&H Bank automatái között is voltak, vannak fülhallgatóval látássérültek számára is jól használható készülékek, ezek azonban más cég gyártmányai voltak – mostantól viszont a K&H Banknál a Wincor Nixdorf által újonnan üzembe helyezett automaták is vakbarátak lesznek.

Read more

In memoriam Informatika Csoport (Vakok Világa)

Tizenkét évi működés után, 2006 szeptemberétől megszűnik az MVGYOSZ központi hivatalában működő Informatika Csoport. A változtatás igénye az MVGYOSZ elnökségének márciusi ülésén merült fel először, amikor az a döntés született, hogy a csoport és az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány működése közötti átfedések miatt, költségtakarékosság céljából a csoport munkatársait az alapítvány foglalkoztassa tovább úgy, hogy az ellátandó feladatokat a Szövetség szolgáltatásként vásárolná meg, és a szolgáltatás ára a foglalkoztatás költségeit is fedezné.

Read more

A teleházak által nyújtott digitális esélyek (Vakok Világa)

Teleháznak az internetezési lehetőséget is nyújtó közösségi helységeket hívjuk. Ilyen Magyarországon kétféle van: a szimpla teleházak, valamint a jelenlegi kormány által a korábbiakkal párhuzamosan létrehozott e-Magyarország pontok. Március 20-án ezekről rendeztek konferenciát az új, rendkívül modern budaörsi városházán Digitális Esély címmel.

Read more

Dr. Micserics József az új hivatalvezető (Vakok Világa)

Az MVGYOSZ elnöksége Dr. Micserics Józsefet választotta meg hivatalvezetőnek. Elfogadták továbbá a szervezet 2006-os költségvetési tervezetét, valamint az Informatika Csoport feladatainak elvégzésével az „Informatika a látássérültekért” Alapítványt bízták meg.

Read more

A call centeres munkalehetőségekről (Vakok Világa)

Az automata telefonközpontok bevezetése különösen hátrányosan érintette a telefonalközpont-kezelőként dolgozó látássérült embereket, mert ezzel tovább szűkült a munkalehetőségek amúgy is szűk köre. Egyre terjednek azonban a számítógéppel támogatott telefonos ügyfélszolgálatok, a call centerek, amelyek – a szükséges speciális szoftverekkel megtámogatva – ismét munkaalkalmat kínálhatnak a látássérült embereknek is.

Read more

Komédia a sötétben (Vakok Világa)

A Vakrepülés színtársulat alighanem egyedülálló módon kizárólag amatőr vak színészekből áll. Almási-Tóth András rendező-dramaturg vakbaráttá írta és megrendezte velük Peter Shaffer: Black comedy című darabját. Ennek a sajtóbemutatóján vettünk részt a Vakrepülés új helyén, a Zeg-Zug Gyermekházban.

Read more

Vak munkatársak a telefon végén (Vakok Világa)

Szeptember 9-én, pénteken az MVGYOSZ székházában lezajlott a budapesti call-center tanfolyam felvételije. Korábban a Vakok Világában is meghirdettük, hogy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) az MVGYOSZ és más társszervezetek, szakemberek közreműködésével call-center ügyintézői tanfolyamot szervez (a call-center általános híváskezelő központot jelent, a munkakör az itt végezhető feladatokat foglalja magában). A tanfolyam szeptembertől februárig tart majd, és a hat hónapos képzés három részre oszlik. Az első hat hétben az informatikai alapokat sajátítják el a résztvevők, majd call-centeres elméleti és gyakorlati képzés következik.

Read more