Egy havilap szerkesztése

Valószínűleg csak azért, mert még nem ismerem a hátulütőit, de régóta azt gondolom, hogy havonta megjelenő újságot tök jó lehet készíteni. A hetilaphoz képest nincs az az idegtépő hajsza, van idő megtervezni, előkészíteni, leszervezni a cikkeket, elolvasni, rakosgatni, tördelni őket.

Múlt pénteken írt egy e-mailt Hundzsa Hajni, hogy délután találkozzunk a pénz miatt, illetve kellene neki a BIT-be a két héttel korábban felajánlott cikk a radio.blogokról – vasárnapra. Vasárnap, Noémi ballagásáról hazaérve olvastam el ezt a levelet és nyilván nem álltam neki cikket írni, viszont szívélyes üdvözletem küldtem Hajninak, aki aztán kedden felhívott, hogy akkor ma estére mégis, ha lehetne.

Lehetett, a Delphi klub alatt megírtam a cikket, és örvendtem, hogy ha már az előzőből kimaradtam, legalább az utolsó BIT-ben benne leszek. Aztán eljött a következő péntek reggel, erre ismét keresett Hajni, hogy a Szektor című rovat vezetője az utolsó pillanatban passzolt, és nem tudnék-e írni valamit arra a két oldalra. A végső határidő szombat reggel – szóval ennyit a havonta megjelenő magazinok lapzártájáról. (Egyébként a WiW-ről írtam, ez volt az esti programom.)

Délután még bent jártam a Haliban, Márk megmutatta az új fényképezőgépét, valamint feltankoltam újságokból. A XXVIII/11-es Nyúz még nincs kint a weben, úgyhogy most láttam először a címlapot: az új fotós bemutatkozásként lefényképezte az iskola épületét, fölé a felhőtlen égre pedig Arial betűkkel kiírták, hogy ez lesz az iskolai napok helyszíne… Fantázia, ötletesség, grafikai tudás – ezek nincsenek benne, viszont némi tavaszi fáradtságot felfedezni vélek…

Ismerlek én téged? – A társadalmi kapcsolati háló virtuális leképezése

Stanley Milgram, a világhírű szociológus háromszáz embernek küldött egy-egy levelet azzal a kéréssel, hogy további levelezés útján juttassa el egy számára teljesen ismeretlen emberhez. Ők aztán a leveleket többnyire továbbküldték olyan személyeknek, aki talán ismeri az illetőt, és végül összesen hatvan levél ért el a célszemélyhez. Milgram ezt követő számításai alapján két vadidegen között átlagosan hat ismerősön keresztül jött létre a kapcsolat, és ez a megállapítás végül a “szeparáció hat fokozataként” vonult be a köztudatba. Az ötletgazdák meggyőződése, hogy az információs társadalomban olyan sokszintű és szövevényes a társadalom tagjainak kapcsolati hálója, hogy két tetszőleges személy között öt lépésen belül kapcsolat hozható létre.

Read more

Nyúz-ügyek

Ahogy elnézem, most már talán a negyedik nyúzos, CalAir blogja is megmarad. Ő egy klasszikus, egyben abszolút elavult módszer szerint alkot, Notepaddel irkálja össze a HTML-oldalakat, de ez nem baj, csak írjon, a technikára gyúrni még ráér.

Személyesen is megjelentem ma a szerkesztőségben, olyanok voltunk mint Félig Fej Nélküli Nick kimúlásnapi partiján a vendégek, azaz félig hullák és szellemesek. Kaptam az első fekete-fehér Nyúzból, ezután kabalából mindig magamnál hordom majd, hogy az elkövetett tördelési hibákat tetszőleges időpontokban Márk orra alá tudjam dörgölni.

Ami a cikkeimet illeti, CalAir szerint halvány lett a második számba írt Webarangolóm, esetleg nem kellett volna kihúznia belőle a poénokat. HuHa viszont dicsérte a blogos cikkemet, neki ez a téma újdonság volt, kíváncsivá is tette, ennél több jót hirtelen kitalálni sem tudtam volna a saját cikkemről. Barabás Balázs csak e-mailt írt, algi cikke 10-én, az enyém 16-án jelenik meg a Számítástechnikában.

Az elosztott számításokról

Hány egyenletet oldott meg egy vegyész száz évvel ezelőtt? Hány logikai műveletet hajtott végre egy biológus? Hallottak-e már halmazelméletről a csillagászok? Valószínűleg nem sokat, sőt, amennyire tudni lehet, kifejezetten különlegesnek számítottak azok a tudósok, akik egyszerre több tudományterületen is otthonosan mozogtak. Később egyre gyakrabban fordult elő, hogy eltérő tudományterületekről siettek egymás segítségére a tudósok, így természetesen a számítástechnika és a programozás áldásait is igénybe vették. Először talán csak a jegyzőkönyveket, publikációkat írták számítógépen, aztán fokozatosan derült ki, hogy a számítógépek fejlődése következtében rendelkezésre álló számítókapacitás hogyan segítheti a munkájukat a vegyi, biológiai folyamatok modellezése során.

Read more