Évértékelés, 2020.

Unalmas és szorongással teli év volt. Unalmas, mert a 2019-re megtalált mindhárom klassz hobbinkat, az osztálykirándulást, a salsát és a koncertfotózást is lenullázta a járvány, ezek helyett próbáltuk családi kirándulásokkal kitölteni az időt, illetve számítógépes játékokkal próbáltam elfoglalni magam. És szorongással teli, mert egész évben aggódtunk a saját és a családtagjaink egészsége miatt. Ezek nyilván 2021 elején is így maradnak még.

Ugyanakkor a szűkebb családban mindenki egészséges, megvan a munkánk, a csajoknak jól megy az iskola. A nyáron szórakozni is volt lehetőség, voltunk esküvőn, táborban a gyerekekkel, nyaralni a Balatonnál, fotóztam koncerteken és színházi előadásokon.

Rendszeresen eljártam kocogni, többször és többet futottam, mint 2011-et kivéve eddig bármikor. Odafigyeltem, hogy továbbra is sokat olvassak: lenyomtam a teljes Vének háborúja-sorozatot, és egy csomó rég keresett ritkaságot a könyvtárból.

Gondolkoztam, melyik dalt nevezzem ki az Év Slágerének. A Deezeren a Reggaetón Lento ment a legtöbbször, mert erre szoktunk salsázni Noémivel. A járványról az Európa 2020 szólt a legszebben – klassz volt a nyáron élőben, igazi koncerten is meghallgatni. De végül is a legtöbbször és a legszívesebben azt a dalt hallgattam, amire Palásthy Gyuri a 2019-es őszi salsa-táborban medencés zumbát tartott, szuper hangulattal. A dal azóta is nagy kedvencem, és idén ezt is szeretném élőben látni…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük