Azt gondoltam, ideje hivatalosan is csepeli lakossá válni, így a Kormányzati Portálon keresztül időpontot kértem mindkettőnknek a csepeli okmányirodába. A megadott időpontban a megadott hármas ablakhoz fáradtunk, ahonnan rögtön tovább is küldtek minket a lefoglalt időpontra érkezők közös, 14-es ablakához.
A 14-es ablaknál egyből sorra kerültünk, a hölgy elkérte a személyiken kívül a lakás tulajdonjogát bizonyító okiratot, pl. adásvételi szerződést is, ami természetesen nem volt nálam. OK, én vagyok a hülye, amiért a tavaszi útleveles szívás után most sem kérdeztem rá előzőleg az ügymenetre. Mindezek ellenére: az önkormányzat miért nem tudja magától, hogy kié egy lakás a kerületben? És a magasságos kormányzati portálon miért nem tudnak kirakni egy rövid ismertetőt az ügymenetről az időpont-foglalás szövege mögé?
Na, fél órával későbbre kaptunk újabb időpontot ugyanoda, addigra vissza is értem otthonról a hiányzó papírokkal. A hölgy segített kitölteni a kérelmet, amivel átküldött minket a 22-es ablakhoz.
Ott a soron következő hölgy a papírokról a számítógépbe pötyögte az adatainkat, majd kinyomtatott egy újabb papírt, amit ismét kitöltöttünk. Közben beírt minket egy csíkos füzetbe is, a helyrajzi számunkat pedig egy saláta jellegű, spirálozott füzetből nézte ki, még jó, hogy már feltalálták a papírt az egyiptomiak.
Ezután kaptunk egy-egy lakcímigazoló kártyát, amihez a hölgynek szüksége volt még a személyi számomra – ez nem lett alkotmányellenes úgy tíz éve? Azt sem értem, az új lakcímet miért nem a személyi igazolványom soron következő „lakcím” rubrikájába írja be, miért kell plusz egy igazolványt magammal hordani?
Azt viszont a javukra írom, hogy ha a megfelelő papírok nálunk lettek volna, sehol sem kellett volna várakozni.