Fantasztikus vizuális élményt nyújt, de inkább csak pörgős jelenetek összessége, mint mozifilm a negyedik Harry Potter.
A Harry Potter-regények sikerének egyik titka a mozgalmasság: szinte minden oldalon történik valami érdekes. Az összes apró részletet megfilmesíteni nyilván lehetetlen, ezért mindig az aktuális rendezői koncepció dönti el, mit húznak ki a történetből – és mit tesznek hozzá. Mike Newell, a negyedik rész rendezője a (forgatás kezdetekor) világrekord összegű költségvetésből a lehető legtöbb helyszínt és jelenetet vitte vászonra. A vizuális élmény ennek megfelelően fantasztikus, de az egyes jelenetek kibontására és átélésére nem jut elég idő. Például a kviddics világkupát egyszerűen félbeszakítják a legelején, a karácsonyi bál pedig, ami a teljes sorozat egyik csúcs- és fordulópontja, a filmben alig öt percig látható.
A humoros, a félelmetes és a megindító jelenetek nagyon jó arányban vannak és nem is ütik egymást. Többet szerepelnek a Weasley-ikrek és általában a griffendéles tanulók, mint eddig, így végre a roxforti tanulók hétköznapjaiba is bepillanthatunk.
A régi és az új színészek egyaránt hitelesek. Az egyetlen kivételt a Mordon professzort játszó Brendan Gleeson alakítása jelenti. Már a jelmeze sem hiteles: Alastor Mordon a könyv szerint öreg, fáradt, félelmetes és taszító, a filmben ezzel szemben egy halmozottan testi fogyatékos, ugyanakkor mozgékony és energikus negyvenes varázsló. Ugyanakkor Viktor Krum és Fleur Delacour jellemét viszont a könyvhöz képest is sikerrel egészítették ki, Robert Pattinson (Cedric Diggory) viszont a szerepe jelentőségéhez képest sajnos jellegtelen maradt.
Feltűnő, hogy sok szereplő a regénysorozat későbbi részeiben olvasható mentalitást és érzelmeket mutatja. Például Dumbledore szemmel láthatóan nagyon aggódik Harryért, pedig ez csak az ötödik részben jelent meg ilyen hangsúlyosan, de a hatodik részben kialakuló szerelmi és egyéb kapcsolatokra is vannak utalások.
A filmet magyar szinkronnal vetítik a mozikban (nyilván ezért késett két hetet a hazai bemutató). A szinkron alapvetően jól sikerült, azonban Barty Kupor magyar hangjának Székhelyi Józsefet választani óriási tévedés volt: a mániákusan szigorú és komoly minisztériumi tisztviselő szerepét sajnos komolytalanná tette.
Szatmári Péter
Tétékás Nyúz, 2005. december