A kötet akár a folytatása is lehetne Barabási-Albert László világhírű, Behálózva című könyvének. Mint ismert, Barabási számtalan területen rámutatott az életünket alapvetően befolyásoló hálózatok jelenségére, legyenek azok akár a sejtjeink, akár a számítógépeink hálózatai, és természetesen bemutatta az emberek közötti kapcsolatok hálózatát is. E könyv szerzői, James H. Fowler és Nicholas A. Christakis szintén foglalkoznak, ahogy a hálózatok matematikai jellegzetességei az emberek közötti kapcsolatok során megjelennek, és sokkal nagyobb mértékben befolyásolják az életünket, mint az korábban gondoltuk.
Eddig ugyanis általában azt gondoltuk, és az ember saját magáról máig is hajlamos azt hinni, hogy tulajdonságai és nézetei lényegében a saját döntésein múlnak. Én magam, felnőtt, önálló emberként, önállóan dönthetem el, hogy a választások alkalmával elmegyek-e szavazni, rajtam múlik, hogy gazdag leszek-e vagy szegény, és az is csak rajtam múlik, hogy boldognak érzem magam vagy szerencsétlennek. A könyv ilyen és ehhez hasonló kérdésekben mutat rá, milyen sok múlik a minket körülvevő emberek hasonló tulajdonságain. Ha körülöttünk boldog emberek élnek, akkor mi is boldogabbnak érezzük magunkat. Ha körülöttünk mindenki szomorú, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy depressziósak legyünk — a szerzők különböző kutatások nyomán százalékos arányban is pontosan megmondják, mennyire. Azt is pontosan tudjuk immár, hogy az ismerősök hatása milyen messzire nyúlik: szinte minden esetben pontosan három lépésre, persze egyre csökkenő mértékben. Például ha a feleségem sikeres fogyókúrát folytat, akkor a kollégám felesége is nagyobb eséllyel fog lefogyni, és ha a feleségem leszokik a dohányzásról, akkor a kollégám felesége is jobb eséllyel tud leszokni. Gyakran meglepően nagy súllyal esnek latba a második szintű ismerősök: ha például segíteni akarunk a párunknak leszokni a dohányzásról, azzal segíthetünk a legtöbbet, ha olyanok társaságát keressük — mármint mi magunk —, akik szintén leszoktak. A leendő házastársunkat sem a közvetlen barátaink között találjuk majd meg, hanem a barátaink barátai között — akit nem így ismerünk meg, azzal jó eséllyel csak egy éjszakás kapcsolatot alakítunk ki.
A könyv ehhez hasonló, rendkívül érdekes megállapításokból áll, amelyeket a szerzők különböző felmérések eredményeiből vettek át. Maguk az eredmények persze nem mindig alkalmazhatók közvetlenül, hiszen nagyjából eddig is tudtuk, hogy szerelmi kapcsolatokat a barátaink barátai között érdemes keresni. Ezért a könyv számtalan szakember számára egyszerűen csak feladja a leckét: az eredményeket tovább kell gondolni ahhoz, hogy a gyakorlatban is alkalmazhatók legyenek. A szerzők mindig hangsúlyt fektetnek a hálózatok három lényeges elemének bemutatására is: az első a topológia, hiszen a kapcsolati hálók teljesen másként működnek különböző hálózati topológiák mentén. A második az időbeliség, ahogy az emberi kapcsolatok hálója folyamatosan változik, a harmadik pedig az összetettség: minden ember kapcsolatai számtalan szempontból vizsgálhatók. A szexuális kapcsolatok, a dohányzás, a szavazási hajlandóság ilyen szempontból könnyen vizsgálható terület, holott legalább ilyen érdekes, ahogy gazdaggá, sovánnyá vagy szerelmessé válhatunk — csak körül kell nézni a kapcsolati hálónkban… (Kapcsolatok hálójában. Typotex Kiadó, 376 oldal, 2925forint)
Szatmári Péter
Élet és Tudomány, 2013. november 15.