A tiltásról
A helyi politikusaink képességeiről sokat elmond, ahogy megpróbálták lezárni az erdőt. Eleve, hogy az egyetlen ötletük és eszközük a tiltás. Kerpel-Fronius Gábor próbálkozott azzal, hogy a Margit-szigetre és a Hajógyári-szigetre belépőket akár meg is lehetne számolni, hogy ne legyenek ott túl sokan. A Füvészkert és például a Tesco áruház is képes volt ezt megugrani, de végül maradt az ennél sokkal egyszerűbb teljes lezárás.
Megpróbálták lezárni az erdőket és a hegyeket is – el nem tudom képzelni, minek, már azon kívül, hogy a hatalmukban áll. Hiszen megkapták a jogot a tiltásra! A valóságban persze az erdőket és a hegyeket nehéz ténylegesen lezárni. A Hármashatár-hegyen például lezárták a Fenyőgyöngye parkolóját, a Hárs-hegyen pedig a Szépjuhásznét – de a hegy, mint olyan ettől még elérhető maradt…
Pilisszentiván polgármestere pedig lezárta a falunak azt a végét, amelyik mögött az erdő van. Nehogy már az emberek kirándulni menjenek! Az erdőhöz vezető utcában délelőtt 10 órától ott állt két polgárőr gyerek, és nem engedték be, aki nem ott lakott – de nyilván a Pilis hegységbe sem kizárólag a Sport(!) utcán keresztül lehet bejutni…
A lazításról
Sokan vannak, az ismerőseink között is, akik a járvány elleni védekezésnek azt a részét, hogy csökkentsük a találkozásaink számát, vagy matematikailag nem értik vagy politikai akciónak tartják. Nem azért nem szerveznek találkozókat, mert veszélyes, hanem mert tilos. Úgyhogy amikor bejelentették a Lazítást, már aznap mindkét tánctanárunk nyári táborokról kezdett el beszélni, ahogy a Csillebérci Szabadtéri Színház is elkezdett kalkulálni, hogy előadásonként csak 500 jegyet adhatnak el. Hiszen most már szabad lesz ezeket megrendezni! (Legalábbis aznap még úgy tűnt.)
Nyilván néhányan el is mennének táborozni vagy színházba. A valóságban azonban attól, hogy Orbán engedélyez valamit, a vírusfertőzés veszélye nem múlik el. A kórházakban lehet, hogy nincsenek olyan sokan és jutna lélegeztetőgép – de ettől még én személyesen nem szeretnék rákerülni egyre. Egyéni szinten a kockázat változatlan maradt: a vírusfertőzés potenciálisan halálos veszély, és ezzel a munkád elvesztését, az anyagi veszteséget szembe lehet állítani, de a tánctábort, a színházat, vagy például a strandot nem.
Egyéni szinten az jelentene változást, ha a vírusfertőzés már nem lenne életveszélyes. Ha például az egyik gyógyszer működne, és Amerikából nem az lenne a hír, hogy a betelt hullaházak mellé hűtőkamionokat kell rendelni a holttesteknek, vagy ha valamelyik oltás megbízhatóan működne, és ezt egy szavahihető szakember is megerősítené. Ilyesmiről azonban egyelőre nincs hír, úgyhogy a politikusok beszélhetnek lazításról, nyitásról, újraindításról – nekem…