Egy hónapja dekkolunk itthon. Eléggé összefolyik az egész: van különbség a munkanapok és a hétvége/ünnepnapok között, de nem sok. Eddig nagyon szerencsések voltunk: senki sem beteg és az állásunk is megvan, tudok itthon dolgozni, Zsófi tud itthon tanulni, sőt online táncórája is volt már mindenkinek. Nincs igazán jogom panaszkodni – ami sajnos mégis az agyamra megy, hogy most végzik el a házban az évek óta tologatott felújítást. Légkalapáccsal törnek fel négy emeletnyi burkolatot, hozzá fúrnak, kalapálnak és flexelnek – miközben nincs hová menni itthonról…
Másfajta tapasztalat, hogy a nyolcórás iskolakezdés mennyire nem passzol a nagyobb gyerekek élettani működéséhez. Mióta nem kell bejárni az iskolába, Zsófi egyszer sem kelt fel nyolc óra előtt… A korai iskolakezdés egészségtelen és kimerítő a nagyobb gyerekek számára (függetlenül attól, hogy a szülők munkahelye mennyire tudna tolerálni egy későbbi időpontot).
Vegyük észre, milyen kreatív módszerekkel szórakoztat minket mindenki:
- John Oliver az otthonából készít „Last Week Tonight” show-t – kicsit fura a röhögés hiánya, de a szöveg ugyanolyan jó,
- James Cordennek is vannak jó pillanatai, például amikor a monológot Zoomon próbálta el a stábja előtt,
- Fallonnak, amikor a kutyájával interjúzott,
- az Irigy Hónaljmirigy home videóban parodizálta Gergőéket,
- az Operettszínház klassz videókat vágott össze, például a „Férfi kell” című dalról Gubik Petrával, vagy a Neoton musicalből(!) egy dalt,
- Kocsis Dénes Facebook Live-ja egy Musical Plusz műsornak is elment volna, Mozarttal, István a királlyal, Taligással,
- Dolhai a kertkapuban énekelte el a Nemzeti Dalt, majd bent a házban a Ha volna két életemet,
- kettővel magasztosabb lett a kelleténél, de nekem bejön az Európa 2020,
- és a Neked írom a dalt is,
- és a Várj, míg felkel majd a nap is,
- a Sugarloaf komplett élő koncertet adott,