Gyermekláncfűrész Somával

Soma és Para-Kovács ImreSzerdán Para-Kovács Imre estjén voltunk a Kolibri Pincében. Az eddigi legjobb ilyen est volt, az írókkal szemben Soma sokkal jobb előadó, így a beszélgetésük is élvezetesebb volt. Tulajdonképpen minden szép volt és kerek: Soma nagyon aranyosan nem hagyta, hogy Para riportert csináljon belőle és csak magáról beszéljen, ugyanannyit beszélt ő is és nagyon jól kiegészítették egymást. Vicces történeteket meséltek másokról, érdekes információkat magukról – Soma gondolatai egy egységes, kiforrott személyiséget tükröztek, akit érdemes volt megismerni.

A közönség maga is egy műsor volt, rajtunk kívül mintha csak Para ismerőseiből és elszánt rajongóiból állt volna. Egyik srác folyton benyögte, hogy miről van szó (“hja, igen, a professzor!”), örültünk, hogy ő ismeri az összes sztorit, de más még talán nem. Hozzá hasonlóan Para barátnője és más barátai is mindig benyögtek egy-két megfejtést (pl. ha nem jutott eszébe egy név) vagy helyeslést, de ez végül is nem volt olyan zavaró.

Annál inkább egy sznob baráti társaság, akik élénken tiltakoztak a Megasztár-téma ellen. Szerintem mindenre, így a Megasztárra is rá lehet fogni, hogy nem elég magas kultúra, de Soma életének most mégiscsak egy meghatározó része. Másrészt a szőke csaj, aki többször is lefitymálta a Megasztár-témát, a jazz-ről sem tudott értelmes kérdést feltenni Somának, és nem csak azért, mert pösze volt és beszédhibás – ezért Para ki is cikizte, ami elég nagy bunkóság volt, de megértően viszonyultam -, hanem a végül nagy nehezen kinyögött kérdés is kifejezetten hülyeség volt.

A századik Nyúz-cikkem II.

Szerkesztőnek lenni azért jó, mert vagy rá kell beszélni valakit a cikkírásra, vagy kész írásokkal kell kezdeni valamit, saját produkcióra igazából nincs is szükség. A jubileumi századik Nyúz-cikkem alkalmából azonban Isoldéval és Para-Kovács Imrével egyszerre akartam szerepelni, így abba a kellemetlen helyzetbe hoztam magam, hogy egy OpenOffice dokumentumban ott volt Para-Kovács Imre cikke felül, Isolde cikke alul, a szükséges terjedelem is megvolt, a kettő között pedig ott volt a nevem és az övékéhez méltó cikket kellett volna írni. Természetesen nem sikerült, de mivel az övék jó volt, remélem, az én teljesítményem majd elsikkad a másik kettő fényében.

A századik Nyúz-cikkem

A következő Webarangoló lesz a századik Nyúz-cikkem, ezt megírtam Isolde-nak és Para-Kovács Imrének, ahogy azt is, mennyire örülnék, ha ebből az alkalomból írnának egy-egy honlapkritikát, és velük együtt jelenhetnék meg a Nyúzban. Mindketten azonnal válaszoltak, pozitívan, úgyhogy most a pénteki lapzártáig olyan leszek, mint egy jótékonysági szervezet rendezvényszervezője, aki remegő lábakkal várja, hogy a kósza ígéret nyomán tényleg eljönnek-e a sztárok fellépni. Közben egy kedves olvasó megörvendeztetett egy tőzsdés honlap bemutatójával, úgyhogy fog ez menni, talán.

Késő este Hajós Andrással és Para-Kovács Imrével

Mivel szombaton nem kell korán kelni, illetve nem gond, ha álmos vagyok, fennmaradtam, hogy belenézzek a Késő este Hajós Andrással  című műsorba. És milyen jól tettem: Para-Kovács Imre volt Hajós vendége, és ők ketten egy idő után nagyon jól felvették a ritmust, amennyire emlékszem, először fordult elő, hogy Hajós vigyorgott egy vendége poénján. Részleteket tudhattunk meg Para elveszett macskáinak kereséséről, a miskolci punk életéről, még punk-zenéltek is a műsorban, az állandó zenekar segítsége mellett Para basszusgitározott, Hajós pedig üvöltözött és bemosott egyet a korábban elfogyasztott banán héjának. Végül Para mesélt a készülő könyvéről, melynek témája az emberiséget fedő vékony civilizációs máz alatt levő szörnyeteg, az alcíme, ha jól emlékszem Kár volt megenni anyádat, vagy valami hasonló lesz. Izgatottan várom.

Blog, avagy online napló (Internet Kalauz)

Az Internet Kalauzban is sok szó esett már arról, hogy miért az internet a legdemokratikusabb médium. Bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy a fórumokon, chaten, levelezőlistákon elmondja a véleményét, és bárki indíthat saját fórumot, chatszobát és levelezőlistát. Az önkifejezés (néha a magamutogatás) másik módja a saját honlap készítése, ez azonban komoly technikai felkészültséget kíván, és nehéz igazán egyéni, a sablonos lapok tömegéből kiemelkedő oldalt készíteni. Újabban divatba jött a véleménynyilvánítás egyik legegyszerűbb formája, az online naplóírás, amit általában csak bloggolásnak neveznek.

Read more