Spoiler a Népszabadságban

Sandra Bullock a Megérzés című filmbenVan egy mozis rovat a Népszabadságban, minden héten közlik a budapesti mozik toplistáját, amit Csordás Lajos kommentál. Amúgy sem vagyok odáig a rovatért, Csordás rendszerint pont az ellenkezőjét gondolja a filmekről, mint én, szerintem pocsék kritikus. A múlt héten viszont egy az egyben lelőtte a Megérzés című film poénját.

Történetesen láttuk a filmet, nem nagy szám, de azért mindenkinek tetszett, és miután egyetlen poénra megy ki az egész (megmenti-e Sandra Bullock a férjét), nagy szívás lett volna, ha tudjuk előre. Ez a faszkalap meg megírja cikkben, a Népszabadságban. Iderakom fehérrel a kérdéses részt, jelöld ki, ha érdekel a cikk és neked mindegy, mi a film vége:

“Ezen túl fontos kegyelmi kérdés rejtőzik a filmben: kieszközölheti-e az ember a változtatást, tehet-e valamit, ha saját balsorsát megérezvén rettegni kezd? Pont olyan lelki állapotban éreztem magam, hogy nem bántam volna, ha a vége happy end lesz. Hát nem lett az. Azért vigasztalt, hogy alkotók végül is nem vetették el a kegyelem lehetőségét.”

Felforgatókönyv

Valami átverés lehet a dologban, mert mindenhol jó kritikája volt ennek a baromságnak, a porton, és többé-kevésbé a Népszabiban is. Dustin Hoffmann kiváló, az ő játéka mindig egy élmény, de a többiek… Emma Thompson, az írónő dögunalmas, Will Ferrel szintén, nem is csinál semmit, csak áll az egész filmben, mint egy idióta. Egyfajta jellemfejlődést kellene felmutatnia, de végig ugyanúgy viselkedik.

Az Indexen a forgatókönyvet frankózták, pedig a forgatókönyv siralmas, mindenféle stílust belekatyvasztottak, néha röhögni kellene, néha megijedni, néha meg izgulni a szereplők sorsa miatt, de főleg csak kínlódni lehet.

Magnum és Higgins a Magnum című sorozatbólA Magnum sorozatban Higgins, a gondnok nagy mesélő, aki folyton a háborús történeteivel untat mindenkit. Amikor mesélni kezd, mindenki unja, valójában azonban kerek mondatokban, egységes, letisztult stílusban, szerintem megdöbbentően jól mesél, talán ő Robin Masters, a híres író – vagyis ami a sorozatban irodalomként szerepel, az valóban irodalmi igényességgel lett megírva. Ehhez képest a Felforgatókönyvben végig egy regényből hallunk részleteket, de a szöveg iszonyatosan pocsék, nevetséges a témája és a szövegezése is. Röhejes, ahogy az irodalom professzora (Dustin Hoffmann) azt az írónő főművének értékeli. Eleve hogy lehet egy regénynek ezt a címet adni: “A halál és az adók“?

Lagzi-randi

Megnéztük, lemaradtam miatta a Gyurcsány-Orbánról. Azért kellemes kis limonádé volt, poénokkal, régóta az első film, amiben egyetlen számítógépes effekt sem volt (gondolom). Viszont Hollywoodba talán még nem jutott el a hír, de Angliába is beköszöntött már a XXI. század, vannak például modern autók is, meg minden.

Megjegyezném még, hogy a feliratozás ezúttal sem mindig segítette a megértést. Mostanában ez gyakran van így, hogy csak Az operaház fantomjának klasszikusát (“No” – “Igen“) említsem…

Fehér zaj

Sirály, hogy mindketten megfogadtuk, ilyen filmeket soha többé, aztán Átok, Kör 2, ez, mindegy. Egyébként csak a para miatt tényleg nem néznénk meg, a Kör 2 esetében Samara sorsára voltam kíváncsi, ennek a mainak pedig a története érdekelt, ráadásul a Porton “sj” ezt írta: “inkább a színészi játékra, mintsem a sokk-hatásra, vagy a speciális effektekre épít” – és Michael Keaton-t, a főszereplőt frankózza.

Nos, sj véleményem szerint hülye, mert Michael Keaton a megrendült arc vágásán kívül a világon semmiféle színészi teljesítményt nem nyújt, ellenben a film tele van sokkhatást kiváltó speciális effektekkel. Igaz, ezek egy része ugyanúgy megjósolható mint a Kör 2-ben, például manapság, ha a hős egy autó üvegéhez közel hajol, tutira nekivágódik valami, egy haldokló nő, egy szarvas vagy egy rendőr – merthogy ezt már a Kelekótya karácsony című vígjátékban is elsütötték…

A legszomorúbb viszont az, hogy amíg a fenti cikkben is felhozott Hatodik érzék egy óriási poénnal ért véget, amelyen keresztül minden a helyére került, minden logikussá vált, addig ebben szó sincs ilyesmiről. Jó és rossz szellemek küzdenek úgy, hogy a tévén keresztül manipulálják az élőket? És?

A tűz óceánja

Megnéztük A tűz oceánja című filmet, kellemes volt, olyan igazi, nagyszabású és rendesen kidolgozott mozi, utoljára talán Az angol beteg volt hasonló, ilyen gyönyörű képekkel. Sajnos a sztori annak a nyomába sem ér: a kék szemű, szőke amerikai főhős hosszútávú lovasversenyeken vesz részt, de már éppen az alkoholizmusba menekülne, amikor ráveszik, hogy induljon egy arabok által rendezett, sivatagi versenyen is, aminek a film végén szoros végeredménye lesz. Nem is lenne gáz, ha…

  • a sivatagban nem nyújtana élsportolói teljesítményt sok év alkoholizmust követően,
  • nem az arabok kezdenének el kételkedni a hitükben a hős amerikai hatására,
  • a sebzett, vérző, földön fekvő, agyonlőtt ló nem kezdene mérföldes vágtába a cél előtt.

Filmek: Amerikai pite 3, Aladdin

Noémivel megnéztük az Amerikai Pite 3-at, szuper volt, bár az elején féltem, hogy elmegy olyan idióta blődlibe, mint a Taxi 3, de nem, jó volt végig. Érdekes volt az ülésrend, harminc ember volt csak a kétszáz fős teremben, de azok közvetlenül egymás nyakában, a hátsó sorokban középen. Egyébként a természetesnek tekinthető röhögésektől eltekintve csöndes kultúrközönség volt, sok jó ember kis helyen, mintha egy egész osztályt büntibe küldtek volna a tornaterem sarkába.

Utálok minden Hollywood Multiplexet, ennek ellenére a Lurdy-házban voltunk, mert máshol nem játszották délelőtt ezt a filmet. Kicsit javítottak nálam, mert rövid volt a sor, négyszáz forint kedvezményt kaptunk a Multicardra, időben kezdték a filmet és kényelmes volt az ülés.

Ebéd közben és után pedig megnéztük az Aladdint, amit kb. fél éve kaptam kölcsön, és régebben egyszer már belekezdtem, de öt perc után eluntam és inkább valami mást csináltam. Ezúttal úgymond sikerült a végére jutni, csakhogy a harmadánál elaludtam és csak a végére ébredtem fel. Lassan úgy leszek vele, mint Fülöp atya a Legyetek jók, ha tudtokban, ő sem bírta elolvasni Ignác atya intelmeit.