Legyetek jók, ha tudtok, a narráció készítése

Megjelent tehát a látássérült emberek számára narrációval kiegészített változata a filmnek – természetesen a múltkori, a film kimaradt jeleneteiről szóló bejegyzésem is ezzel függött össze. Kronologikus sorrendben: Misi ötlete volt, hogy pályázzunk pénzt filmnarrációra, ami sikerült is, a Főváros valamelyik bizottságának aktuális pályázatán.

Aztán hosszasan válogattunk, hogy melyik filmet válasszuk. Egy komplett új kiadásra nem volt elég a pénz, ezért olyan filmek kerülhettek szóba, amelyeket amúgy is most adnának ki DVD-n. Kaptunk is komplett kiadási terveket kiadóktól, de nem volt igazán jó választás. Mivel ez csak a harmadik ilyen film a sorban, valami értékes, maradandó filmet kerestünk. Én a Vasember 2-re gondoltam előzetesen, de sajnos még a listán sem volt rajta, nem hogy érvelni tudjak mellette, mint maradandó, értékhordozó filmalkotás mellett… Aztán ebéd közben mondta Misi, hogy a Legyetek jók, ha tudtok is szóba jöhet, és rögtön lelkesedni is kezdtünk érte.

Addigra az Etalon tulajdonképpen kiadta már a kétlemezes verziót, rajta ugye az olasz változattal is, de aztán le lehetett szervezni még egy kiadást a mi kedvünkért. Adtak is két darabot az első verzióból, azon néztem meg az olasz változatot, arról írtam a korábbi blogbejegyzést a kimaradt jelenetekről.

Magát a narrációt a Broadcasttext Hungary Kft. készítette el, és a megírt narrációszöveget átküldték nekünk is. Én csak itt kapcsolódtam be igazán, azonnal látszott ugyanis, hogy a megírt szöveg szemléletes, pontos, kellemes, csak éppen felolvasni nem lehet, mert nincs ennyi idő a párbeszédek között, hogy ennyi kiegészítő mesét közé lehessen szúrni. Az volt az ötlet, hogy “alácsúsztatják” a narrációt a párbeszédnek, de ez rossz ötlet volt, pont azt rontották volna el, amit amúgy is önállóan élvezhetne a vak ember, a párbeszédeket, és így sem a narráció, sem a párbeszéd nem lett volna érthető.

Mikor erre rájöttünk, nekifeküdtem a Del gombnak és a 30 ezer karakteres narrációból 15 ezer karakteres narrációt készítettem. Persze nem a karakterek száma volt fontos, azzal csak az eredményt jellemeztem, az volt a cél, hogy adott idő alatt a legfontosabb, leginkább szemléletes kiegészítő szövegek maradjanak meg. Misi is hozzátett egy-két dolgot, például hogy novíciaruha van a kislányokon, akik a Capitan Gesu-t éneklik, mikor Leonettát először apácának adja Fülöp atya, ezt Misi mondta. A két verzió közötti döntést a rendezőre hagytuk, végül is ő állt ott a narrációt felolvasó Németh Krisztinával a stúdióban, de amennyire látom, lényegében az általam szerkesztett verzió hangzik el.

Az elkészült narrált változatot (egy nagy wav fájlt) elküldtük a kiadónak, akivel közben a beszélő menü részleteit is egyeztettük. Merthogy a menü is beszél a DVD elején, azokat a szövegeket is én találtam ki az RNIB (Brit Vakok Szövetsége) vonatkozó ajánlásai alapján, mondjuk nagy fantázia nem kellett hozzá (“Harmadik fejezet: Leonetta”).

Végül megjelent, pénteken tartottunk belőle egy ünnepi vetítést az Alexandra Könyvesházban, az is jól sikerült, Noémit böködtem időnként, hogy ezt is én találtam ki! Meg ezt is!…

És kapható, például az Alexandránál, a Librinél, az Etalon saját webshopjában, illetve az MVGYOSZ Segédeszközboltjában is. Kétezer forint alatt van mindenhol, szerintem ideális karácsonyi ajándék mindenkinek: látók számára a 150 perces vágatlan olasz verzió, látássérülteknek pedig értelemszerűen a narráció miatt. Vigyázni kell, mert a narráció nélküli verzió is kapható – a narrált változat arról ismerhető meg, hogy a hátoldalán rajta van az alapítvány logója, és a narráció az extrák között is fel van tüntetve. A bevételből az alapítvány részesedni fog, de a siker nem elsősorban a pénz miatt lenne fontos, hanem hogy máskor is készüljenek ilyen változatok.

Ízelítőül feltettem egy részletet a youtube-ra a narrált verzióból. Olyan jelenetet választottam, aminél különösen nagy a narráció jelentősége, hiszen miután Leonetta elszalad, csak a zene szól, a jelenet egésze egy vak ember számára eddig egyáltalán nem volt érthető.

Legyetek jók, ha tudtok: megjelent a látássérült emberek számára narrációval kiegészült változat

Megjelent a népszerű Legyetek jók, ha tudtok című film legújabb változata DVD-n, amelyen a film az “Informatika a látássérültekért” Alapítvány jóvoltából a látássérült embereknek szóló narrációval is hallható.

A narráció olyan kiegészítő felolvasás, amely a film párbeszédei között hallható, és a helyzet, hely vagy cselekmény bemutatásával teljesebbé, jobban átélhetővé teszi az élményt a látássérült emberek számára is. Ezáltal ők önállóan is teljes értékű filmélményhez jutnak, illetve egy látó közösségben egyenrangú félként vehetnek részt a vetítésen. A narráció hiányában ugyanis a látássérült embereknek szükségük van arra, hogy egy látó családtag vagy barát közvetítse, narrálja számukra a cselekményt, ez azonban időben mindenképpen csúszást okoz, és nem is minden látó ember tud megfelelő segítséget nyújtani. A narráció segítségével viszont a látássérült emberek is ugyanazt élhetik át, mint a látó családtagok és barátok, ráadásul az adott élményeket a közösség többi tagjával egyszerre, egy időben élhetik át.

Read more

Legyetek jók, ha tudtok, kimaradt jelenetek

Rengeteget tanultam ebből a filmből a szeretetről, jóságról, vallásról. Sokszor láttam a tévében, megvolt videón, sőt műsoros DVD-n is megvásároltam, ami amúgy kevéssé jellemző rám. De mindig éreztem, hogy valami hiányzik. Főleg a mór nő története volt hiányos, amikor a sütievés után rögtön a tengerparton láttuk őket, érezni lehetett, hogy itt valami nem stimmel. Jobb híján sokáig azt hittem, hogy a rendező vágta össze a filmet rosszul. De aztán munkaügyben a kezembe került az eredeti olasz változat, és minden kiderült: az ugyanis 150 perces, míg a magyar változat csak 110 perc!

Arra tippelek, hogy a Magyar Televízió nyolcvanas évekbeli bugyraiban valaki azt gondolta, hogy a két és fél órás film túl hosszú ahhoz, hogy a tévénézők kibírják. Erre kivágtak belőle 40 percet, gondolván, hogy ide ennyi is elég lesz, és itt Magyarországon ezt a változatot nézzük húsz éve! Legutóbb a múlt héten ment le a Filmmúzeumon a 110 perces verzió. A kiegészítő 40 percet persze nehéz lenne újonnan szinkronizálni, Kaszás Attila, a felnőtt Cirifischio magyar hangjának halála óta különösen, de ez így akkor is elég gáz.

Néhány sajnálatosan kimaradt rész:

  • az elején Angelo Branduardi énekel,
  • miután Fülöp atya megmenti Cirifischiot a katonáktól, elsétál vele és hosszasan ecseteli, mi történhetett volna vele, ha lopáson kapják. Eközben megmutatja egy tolvaj levágott, majd falra szögezett fejét, akinek a két kézfeje hozzá van szögezve a füléhez,
  • a kovács sokkal többször csábítja rosszra a fiút, például egy lyukon benézve megmutatja neki a mór nőt, akit éjszaka levetkőzve is láthat…
  • miután Leonettát beadták a jezsuitákhoz, a kovács hosszasan beszél az éhező kisfiúnak az ígéret földjéről, ahol lasagna fedi a háztetőket és must folyik a patakban. Az rögtön indulna is, de a kovács előbb emlékezteti, hogy megígérte Leonettának, hogy kihozza őt a jezsuiták közül… Úgyhogy belopakodnak együtt a templomba, ahol…
  • ahol Ignác atya a zarándokokat és térítőket búcsúztatja, mert Xavéri Ferenccel Indiába mennek – velük ugye később még találkozni fogunk a vacsorán, amikor már visszaértek a zarándoklatból. A filmben tehát benne van a búcsúztatásuk is. Fülöp atya eközben Leonettát látogatja meg, mint a lány nevelője, és amíg egy szerzetes előhozza Leonettát, a két pap elcseveg egymással. A magyar változatban csak itt kapcsolódunk be fogalom nélkül, ugye Ignác atya a látomásairól mesél, a szerzetes hozza Leonettát, Cirifischio a kováccsal lopakodik, ezeknek mind benne volt a filmben az előzménye.
  • A focimeccs közben Ignác atya hosszasan magyaráz Fülöp atyának a kötelességről és a felettessel való azonosulásról.
  • A nemesifjú tényleg nemes, igazi herceg, csak szeret Fülöp atya védenceivel játszani, és a mór nőt is így ismeri meg, amikor bemegy velük a nőhöz süteményt enni. A magyar változatban vágás, eredetileg viszont az apja jól felpofozza, amiért utcagyerekekkel játszik. Fülöp atya őt is a védelmébe veszi, és miután megbeszélik, hogy egy papot semmiképpen sem lehet megütni, Fülöp pofon vágja a fiú apját.
  • Később apa, fiú és a kíséretük kilovagolnak a tengerpartra, de a srác utálja az apját és megszökik, elbarangol másfelé. Hogy-hogy nem, megjelenik a mór nő lovon és magával viszi a sziklás tengerpartra…
  • A temetés után Fülöp atya bemegy elbánni a mór nővel, de az el akarja csábítani, a combját mutatja neki és a felhajtott szoknyájával legyezi. Végül Fülöp atya jól elveri egy fakanállal…
  • Fülöp atya egyszer felkérésre véleményezte egy csodatévő apáca tevékenységét – a filmben és az igazi Néri Fülöp a valóságban is. Itt megtörténik a csoda, ami után Fülöp megkéri az apácát, hogy segítsen neki lehúzni a papucsát. A nő visszautasítja, merthogy ő Isten, és nem Fülöp atya szolgája – mire Fülöp később közli a pápával értékelésként, hogy nincs benne elég alázat. Ez a rész teljesen kimaradt a magyar változatból, bár valóban kevéssé kapcsolódik a történet többi részéhez – annyiban lett volna érdekes, hogy bemutatta, Fülöp bejáratos volt a pápához.
  • A keresztelőre Fülöp atyát úgy hívják el, hogy Cirifischio egyik társa meglátogatja az atyát, és közli vele, hogy a Cirifischio jó útra akar térni. Tehát amikor Fülöp atya a pápának azt bizonygatja, hogy jó útra akart térni, nem csak a levegőbe beszélt, hogy megmentse, hanem tényleg úgy volt!
  • A szobrász azt mondja, ha két őrült találkozik, abból mindig lesz valami érdekes. Ezután Fülöp atya és az álruhás pápa is hosszasan, tétován megy jobbra-balra a városban.
  • Fülöp atyának egyszer megjelent Szűz Mária, aki kitárta felé a karját. Ő viszont leköpte, mire kiderült, hogy csak a sátán jelent meg neki Máriát utánozva. Onnan tudta, hogy a sátánt látta, mert kevés ő ahhoz, hogy az igazi Mária megjelenjen neki… Később viszont megjelenik neki Leonetta és ugyanúgy kitárja a kezét. Fülöp atya őt is arcon köpi, mire Leonetta csodálkozva letörli a nyálat az arcáról és megkérdezi, miféle újfajta köszöntés ez – és csak ezután ölelik meg egymást.
  • A keresztelőn megjelenik egy rabló lovagolva, egy nővel a háta mögött, és köszönnek Fülöp atyának. Két jelenettel előbb Fülöp atya, a barát, és még az olasz nézők is látták, amint a nő félmeztelenül sivalkodik a pasas mögött a lovon…

Talán érezhető, hogy a kimaradt részek jelentős mértékben árnyalták volna a történetet, a kovács és a mór nő jeleneteit kivágni kifejezetten durva hiba volt. Szomorú vagyok, hogy ennyi évig megfosztottak a filmnek ezektől a részeitől, főleg, hogy nem a készítők koncepciója alapján történt ez, hanem valami hülye vágó miatt az MTV-ben.

Az új verzió viszont kapható már, azon a teljes, 150 perces változat rajta van, olasz eredeti hangsávval, magyar feliratozással.