Építőművészet Magyarországon
Köszöntelek idén is a Multimédia rovatban! A Médiatár újdonságai közül elsőként a Kossuth Kiadó Építőművészet Magyarországon című CD-ROM kiadványát választottam bemutatásra, és e cikkel egyben tisztelegni szeretnék életem eddigi számos, az építő- és építész szakmában jártas résztvevője előtt is.
A CD a számítógépbe helyezés után azonnal indul, nem szükséges külön installálni. A kezelését kicsit gyakorolni kell, a lényeg az, ha csinálni akarunk valamit, mindig a nyitóoldalon jobbra, lent található négy gombhoz hasonlókat kell keresni. Ha egy ilyen gomb fölé visszük az egeret, megjelenik a jelentése (pl. "épület leírása"), és bal klikkel lehet elvégezni a gombhoz rendelt műveletet. Ha bárhol nyomunk egy jobb klikket, a navigációs menü jön be (Súgó, Vissza, Főmenü, Zene ki/be), de ő a Windowsban megszokottak helyett nem bal klikkre, hanem a kis p gombra kattintás után tűnik el. A kis p-t általában a bal alsó sarokban kell keresni.
A CD első menüpontja Finta József bevezetője, melyben sok sikert kíván a készítőknek. A CD-n bemutatott épületeket háromféleképpen csoportosították: stílus (Stílusok és korok), elhelyezkedés (Házak a térképen) és funkció (Az élet terei) szerint. Egy adott épületet valószínűleg mindhárom tulajdonsága alapján meg lehet találni. Mivel a CD-n ezer épület található, ezt nem állt módomban minden egyes épületre ellenőrizni, de az biztos, hogy az 1896-97-ben gótizáló romantikus stílusban átépített tatai Esterházy-várkastélyra, az Öregvárra mindhárom úton rátaláltam.
A főmenüben a játék menüpont egy szokásos memóriajáték, ahol a lefordított kártyalapok közül egyszerre kettőt nézhetünk meg. Minden lapból két egyforma van, és ha egy párt egyszerre fordítunk fel, azokat levehetjük a tábláról, és a háttérben fokozatosan előtűnik valamilyen épület. Van egy kikapcsolatható nehezítés, mely szerint, ha megtaláltunk egy párt, azt csak akkor veszi le a tábláról, ha jól válaszolunk egy kérdésre. Ha jó a válasz, elveszi a lapokat, ha nem, akkor fent hagyja, és hogy legközelebb ne választhassuk ki könnyedén ugyanazt a két egyforma lapot, újrakeveri az összes, még fent levő, lefordított kártyát.
A főmenü következő pontja az Opciók, itt a program működését lehet finomítani, a Galériában a képek közül válogathatunk, a Lexikonban pedig a CD-n található szakkifejezések magyarázata található meg.
A továbbiakban a CD-n bemutatott épületek közül válogatok ki néhányat:
A zsámbéki romtemplom
III. Béla király uralkodása (1173-1196) alatt - második házassága révén - a francia monarchia alapján szerveződött újjá a magyar királyság, így a kulturális és művészeti életben is a francia hatás volt meghatározó. Ekkor kezdődött a királyi palota szakaszos kiépítése. Ez az építkezés a középkori feudalizmus teljes kibontakozásának építészeti kifejezője, mely önálló iskolát teremtett, az esztergomi műhelyt. Az esztergomi műhely a magyar gótika kezdetét is jelenti.
Ezidőtájt a magyar egyházszervezetben a 12. századtól meghatározó szerep jutott a szintén francia eredetű premontrei szerzetesrendnek. A premontrei rend sajátos szintézist teremtett, templomaik térszervezetében az esztergomi műhely és a dunántúli nemzetségi műhelyek hatása érvényesült. Az egyik ilyen templom volt Zsámbék premontrei prépostsága, melyet egy korábbi templom helyén 1220 körül kezdtek építeni. Az épületnek csupán a romjai maradtak az utókorra.
Grassalkovich-kastély, Gödöllő
A 17-18. századi európai barokk művészet megértését Magyarországon számos előítélet nehezítette. A kortárs művészeti kritikában a barokk fogalma a művészeti rossz ízlés megjelölésére alakult ki. A 16. század végén a francia nyelvben a baroque szó mindazt jelenti, ami félresikerült; egy évszázaddal később az olasz barocco jelentése szélhámosság, így érthető, hogy a kevésbé tájékozott kritikusok kedvezőtlenül fogadtk az ilyen stílusú épületeket.
A barokk európai fénykora a 17. század, a racionalizmus évszázada volt. Magyarországon az észak-itáliai és francia barokk a 17. század második negyedében jelent meg, az osztrák császári udvar közvetítésével, osztrák változatban.
Kezdeti, 1630 és 1700 közötti korszakában a török jelenlét, a három részre szakadt ország bizonytalan háborús helyzete nem tette lehetővé a barokk stílus széles körű elterjedését. A sort a pozsonyi vár 1635-1649 közötti átépítése nyitotta meg, és az 1650-es évektől Nyugat-Magyarországon is kibontakozott a barokk stílus.
Az első barokk főúri kastélyok építésének ideje egyben a korábbi, főként középkori eredetű magánvárak pusztulásának kora is. 1686-ban visszafoglalták Budát; 1699-ben a törökök kiűzése után, a karlócai béke aláírásával az ország a Habsburgok fennhatósága alá került. A török elnyomást osztrák elnyomás követte. 1670 és 1683 között az elkobzott várakat sorban lerombolták, a megmaradtak pedig a török elleni felszabadító háborúban pusztultak el. Konszolidáltabb politikai helyzetet csak a Rákóczi-szabadságharcot 1711-ben lezáró szatmári béke eredményezett.
III. Károly uralkodása (1711-1740) idején lassan indult el az ország benépesítése, a közigazgatás újjászervezése, egy új ország felépítése a romokon.
A 18. század elején kastélyok emelésére csak azoknak az idegen származású nagybirtokosoknak volt lehetősége, akik az udvarhoz közeli arisztokrácia tagjaiként - a török elleni háborúban szerzett érdemeikért - birtokot kaptak Magyarországon. Az 1700-as évektől a magyar barokk építészet irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették át.
Mária Terézia (uralk. 1740-1780) trónra kerülése elsősorban a magyar rendek együttes kiállásának volt köszönhető, s ez új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek, amit a királynő látogatásaival is serkentett. 1749-től fontos feladat lett a budai - az 1686-os ostrom során szinte teljesen elpusztult - gót-reneszánsz királyi palota romjaira egy új palota építése. A Palota újjáépítésének megbízott felelőse és irányítója a tehetsége és udvarhűsége révén köznemesi sorból fölemelkedett, a kor legfényesebb politikai karrierjét befutott barokk főúr, Grassalkovich Antal (1694-1771) gróf volt. Grassalkovich a Magyar Királyi Kamara elnökeként és a királynő bizalmi embereként nemcsak a magyar királyság állameszméjének visszaállításán fáradozott, hanem tudatosan életprogramjául vállalta az építést, az építészeti mecenatúrát.
1723-ban, Gödöllő megvásárlásával vetette meg Pest körüli 135 000 kataszteri holdnyi birtokainak alapját. 1735 táján itt kezde el családi székhelyének felépítését Mayerhoffer András (1690-1771) salzburgi mester tervei alapján. Az építés több ütemben, az 1760-as évek végéig tartott. A barokk kastély kettős U alakú díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, a korabeli leírások által is dicsért reprezentatív együttest alkotott.
Mária Terézia 1751-ben látogatásával tisztelte meg Grassalkovich grófot, aki a lehető legnagyobb pompával és külsőségek között fogadta a királynőt gödöllői otthonában. A gödöllői kastély a barokk építészet fénykorának jellegzetes kastélytípusát, az úgynevezett Grassalkovich-stílust teremtette meg
Műszaki Egyetem, R-épület
Az 1947. február 10-én Párizsban aláírt béke-szerződés formálisan is lezárta a második vi-lágháborút, mely Magyarország gazdaságában 300 milliárd Ft értékű kárt okozott (ez az összeg akkor több mint öt év nemzeti jövedelmét jelentette). A főváros és a vidéki városok többsége romokban hevert. Az 1946-tól 1949-ig fokozatosan végrehajtott államosítások előbb korlátozták, majd felszámolták a tőkés gazdálkodást; a kitelepítés pedig az országot 900 esztendőn keresztül vezető arisztokráciával együtt lefejezte a tulajdonosi réteget is. Az alapjaiban felbomlott és megváltozott társadalmi rendszerben az államszocialista gazdasági berendezkedés lett meghatározó.
Az újjáépítést követően gyorsan előtérbe kerültek az építészeti feladatok: a szociális és egészségügyi célú épületek, kaszárnyák, oktatási épületek, gyárak, hadiüzemek mellett tovább élt a régi funkciók megváltozott tartalmának megfelelő új épületek emelésének igénye (lakások). Megváltozott az építészek szervezetének működése is, amikor 1948-tól az építészeti feladatok ellátására különböző szinteken megalakultak a nagy tervezővállalatok. Az intézményi szerep és karakter megtalálása jellemezte működésük első éveit (például a KÖZTI sajátos középület-karaktert teremtett, illetve az IPARTERV kemény, racionális, de nagyvonalú szerkezetiséget), és a következő másfél évtized az intézményeken belüli további alakulás, önállósodás időszaka volt.
1950-1951-ben a hivatalos ideológia a szocialista realizmus szellemét követő gyakorlatot tette kötelezővé. A követelmény tartalmában szocialista, formáiban nemzeti volt, s ez archaizáló tendenciákat eredményezett. A mintegy fél évtizedig tartó korszak szovjet ideológiai diktatúrájának magyar közegben megvalósult alkotásai lakó- és középü-letek voltak. A KÖZTI-ben dolgozó Rimanóczy Gyula és társai nehézkesebben azonosultak e törekvéssel; épületeik a kezdeti, átalakuló időszakot képviselik. E korszak legjelentősebb alkotása a Budapesti Műszaki Egyetem R-épülete, 1952-ből.
Szatmári Péter
Nyúz, 2002. február 13.
A honlapon olvasható blogbejegyzések, cikkek, tanulmányok és dolgozatok szerzője Szatmári Péter, és azok a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország License hatálya alá tartoznak.
