Okostelefonok látássérülteknek (Népszabadság)

A mobiltelefonoknak kezdettől fontos szerepük volt a látássérült emberek életében, akik nehezebben tudnak közlekedni, így ritkábban mozdulnak ki otthonról, inkább csak telefonálnak. Az is különösen fontos, hogy bármilyen helyzetben segítséget tudjanak kérni.

A használatnak eddig azonban számos nehézsége volt, hiszen a mobiltelefonok egy vak ember számára (a csörgésen és a billentyűhangokon kívül) semmilyen hangos visszajelzést nem nyújtottak. Sem a telefonkönyvet, sem az SMS-szolgáltastást nem tudták kihasználni, és a hívni kívánt számokat is egyesével be kellett billentyűzni, csak a gyorshívó gombok jelentettek némi segítséget. Read more

Milyen telefont érdemes választani? (Vakok Világa)

Sokan keresik meg alapítványunk munkatársait azzal a kérdéssel, milyen mobiltelefont érdemes manapság vásárolni. Számos gyártó sokféle készüléke érhető el, és egyre terjednek az érintőképernyős telefonok, bár ma már azok vakos kezeléséhez is vannak megoldások. Az alábbiakban megpróbálok útmutatót adni a választáshoz, amire viszont nincs módom kitérni, az a három szolgáltató saját kínálatának elemzése. Ez egyrészt nem látássérültügyi probléma, másrészt a kínálat túl gyorsan változik, vagyis mindenkinek magának kell kiválasztania a neki megfelelő szolgáltatót és tarifacsomagot.

Három olyan lehetőség van, ami széles körben elérhető, magyar nyelvű beszédtámogatást nyújt és legális: a megfelelő Nokia telefonokra megvásárolható kétféle képernyőolvasó program, a Talks és a Mobile Speak, valamint az iPhone készülékek. Read more

Legyetek jók, ha tudtok: megjelent a látássérült emberek számára narrációval kiegészült változat (Infoalap)

Megjelent a népszerű Legyetek jók, ha tudtok című film legújabb változata DVD-n, amelyen a film az “Informatika a látássérültekért” Alapítvány jóvoltából a látássérült embereknek szóló narrációval is hallható.

A narráció olyan kiegészítő felolvasás, amely a film párbeszédei között hallható, és a helyzet, hely vagy cselekmény bemutatásával teljesebbé, jobban átélhetővé teszi az élményt a látássérült emberek számára is. Ezáltal ők önállóan is teljes értékű filmélményhez jutnak, illetve egy látó közösségben egyenrangú félként vehetnek részt a vetítésen. A narráció hiányában ugyanis a látássérült embereknek szükségük van arra, hogy egy látó családtag vagy barát közvetítse, narrálja számukra a cselekményt, ez azonban időben mindenképpen csúszást okoz, és nem is minden látó ember tud megfelelő segítséget nyújtani. A narráció segítségével viszont a látássérült emberek is ugyanazt élhetik át, mint a látó családtagok és barátok, ráadásul az adott élményeket a közösség többi tagjával egyszerre, egy időben élhetik át.

Read more

A gyengénlátó emberek és a számítógép, 2. rész (NJSZT)

Múlt havi számunkban a vak felhasználók számítógép-használatáról írtunk, ezúttal a gyengénlátó emberek lehetőségeiről lesz szó. Ők, ha nehezen is, de el tudják olvasni a számítógép monitorán látható szövegeket. Gyengénlátó, azaz orvosi értelemben fogyatékos emberekről lesz tehát szó, azonban az alkalmazott technológiák minden rosszul látó felhasználó számára hasznosak lehetnek. Már csak azért is, mert gyakori, hogy a nagyon rosszul látó emberek szeretnék elkerülni a „fogyatékos” minősítést, ezért a látással kapcsolatos problémát elhanyagolják, bagatellizálják. Nekik is érdemes megismerkedniük a vonatkozó lehetőségekkel, függetlenül attól, hogy azokat fogyatékos emberek számára fejlesztették ki. Read more

A látássérült emberek számítógép-használatáról és az ECDL alapú informatikaoktatásról (NJSZT)

A Mi Újság is beszámolt arról, hogy az NJSZT és az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány együttműködési megállapodást kötött. A két szervezet közös célja az informatikai írástudás terjesztése a látássérült emberek körében is, illetve akadálymentesített vizsgaközpont-hálózat létrehozása. Az előrelépéshez érdemes részleteiben is megismerni a látássérült emberek számítógép-használatának módját, illetve a speciális szükségletek eredetét.

A látássérült embereket orvosi, pedagógiai és egyéb szempontok alapján több csoportba sorolhatjuk. Számunkra az úgynevezett funkcionális megkülönböztetés a megfelelő, melynek lényege, hogy az illető a megmaradt látását tudja-e érdemben a számítógép képernyőjének olvasására használni. Ha igen, akkor gyengénlátó, ha nem, akkor vak felhasználónak tekintjük. A két csoport igényei lényegesen eltérőek. A kétrészes cikksorozat ezen első részében a vak felhasználókról lesz szó. Read more

Az internetes akadálymentesítésről (Infoalap)

Az elmúlt időszakban több szervezet is megkereste alapítványunkat vagy más vakügyi szervezeteket, hogyan tudná akadálymentessé tenni honlapját. A kérdés rendszerint a vakbarát változat kialakítására vonatkozott, de így legalább alkalmunk nyílt elmagyarázni, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés elve kifejezetten ellene szól a vakbarát verziók létrehozásának.

Read more

Tudatlan vezet vakot (Népszabadság)

Mindannyian látunk időnként vak embereket magunk körül, talán még az ismerőseink között is akad néhány, de csak kevesen nem jönnek zavarba a társaságukban, vagy ha az utcán járva segíteni akarnak nekik. Sajnos, sokszor még a saját ismereteik sem elegendőek magukról, sőt, gyakran még a szakemberek számára is problémát okoz, ha segíteni szeretnének. Mi az oka ennek az általános zavarnak és tanácstalanságnak? Megpróbáltunk utánajárni.

Read more

Hangrögzítő és felolvasó szoftver – vakoknak (Rádiótechnika)

Hangfájlba rögzíti a számítógépes felolvasást, ezáltal hordozhatóvá, bármikor meghallgathatóvá teszi az elektronikus szövegeket az a szoftver, amelyet a T-Online támogatásával az “Informatika a látássérültekért” Alapítvány fejlesztői készítettek el. A DEX elnevezésű (dramatizált elektronikus könyvet szerkesztő és hangoskönyvet konvertáló) programot a Fehér Bot nemzetközi napja alkalmából mutattuk be alapítványunk irodájában.

Read more

Egyelőre homályba vész a szigeti gerincút (Csepel)

A gerincút kerületünkön túlnyúló részének megépítéséről tartott közmeghallgatást a szigetszentmiklósi önkormányzat december 12-én. A képviselők szerint évtizedek óta fennáll az igény a Szigetszentmiklóst, Halásztelket és Tökölt könnyebben elérhetővé tevő, a térképen nézve fordított Y alakú gerincút megépítésére, ráadásul az agglomerációs települések népessége a rendszerváltás óta a másfélszeresére nőtt, így az ingázók számára egyre komolyabb problémát jelent a fővárosba való bejutás.

Read more