Nem volt kifejezetten könnyű év, bár panaszkodni sincs okunk. A home office-nak a rengeteg előnye mellett (kényelem, együttlét a családdal stb.) idén már több hátulütőjét is éreztem, rossz volt a bezártság és a szocializáció hiánya is. Lesz alkalmam kipróbálni valami mást: januártól én is heti 1 napot járok majd be az irodába…
Noémivel mindkettőnk munkahelyén voltak személycserék és változások, de csak körülöttünk, mert mindketten ugyanott és ugyanazt csináljuk, amit tavaly ilyenkor.
A csajoknak is hosszú évük volt: Zsófi az előkészítő év után most már rendes gimnáziumi elsős, tanulhatott szegény keményen, ahogy Dóri is harcol a hatodik osztállyal. Emellett táncoltak tovább egész évben, és bár tavasszal sérülésekkel küzdöttek, ősszel már rendesen versenyeztek ismét.
A néha nehézkes hétköznapokon túl viszont rengeteg jó élményben volt részünk. Sokat utaztunk külföldre: voltunk Nizzában és Monacoban, Algheroban, Milánóban és a Como-i tónál, Isztambulban, Rómában, valamint Ausztriában a Family Parkban és Haiden Henderson koncertjén. Plusz imádjuk Siófokot, ahol voltunk salsázni is, koncerteken is, simán nyaralni is. Itt például Rómában, a Forum Romanum felett szelfiztünk:
Átlagosan minden második héten voltunk valamilyen koncerten vagy színházban. Voltunk cirkuszban, a Sziget Fesztiválon, néhányszor moziban is. Tavasszal és ősszel jártunk cha-cha-cha tanfolyamra, illetve ősszel síoktatásra.
Januárban volt újra fotókiállításom az AKH-ban, és ha minden jól megy, 2026. februártól lesz ismét.
Itthon pedig megnéztük a Blacklistnek mind a tíz évadát – Raymond Reddington figurája abszolút zseniális, de a sorozat történetszálai a végén már nagyon erőltetettek voltak, tudni kellett volna időben befejezni. A kedvenc játékom ugyanaz maradt, bár a Valheim mellett néha játszottam a Civ6-tal és a Sid Meier’s Railroad Tycoonnal is.
2025 három legjobb pillanata:
- közös Sziget fesztiválozás Zsófival, Rilés elképesztő koncertjével,
- amikor a Family Parkban láttuk, hogy a csajok mennyire élik az összes pörgő-forgó mutatványt,
- amikor Algheroban az utcazenész csak nekünk énekelte az Azzurrot…
