A koncepcionális hibákkal kapcsolatban tesztelőként sokszor tehetetlennek érzi magát az ember. Látod, hogy rossz már az elképzelés is, de nincs elég hatalmad, tekintélyed ahhoz, hogy megállítsd a rossz ötletek megvalósítását. Ilyenkor kár elkezdeni hisztizni. Tesztelőként az a dolgod, hogy
- megtaláld a hibákat a szoftverben,
- bug riportok formájában jelezd őket
- ha döntés születik a javításról, nyújts hozzá segítséget.
A bug riport Description része az a hely, ahol elmondhatod a véleményed, ahol érvelhetsz, javaslatokat tehetsz és meggyőzheted a kollégáidat – persze ott is csak az adott hibával kapcsolatban. A QA Lead az, aki utána ezeket meetingeken képviseli, és szükség esetén a koncepcionális problémákat is felveti.
Két személyes sztori: az első alkalommal kisebb, de koncepcionális, az alapműködést érintő hiba volt a szoftverben, amit májusban riportoltam. Félretolták, ennek a javítása most nem aktuális. Októberben viszont a végfelhasználók is megtalálták ugyanezt a hibát… Részemről volt a káröröm, amikor rámutattam, hogy én ezt már fél éve beírtam…
A másik esetben egy egész projekt volt rosszul volt kitalálva, ugyanis nem volt specifikáció, eldöntötték, hogy nem lesz rá szükség. Elkezdődött a fejlesztés – botrányosan rossz buildekkel. Mi a QA-n felgyűrtük az ingujjat és elkezdtük beírni a hibákat. Három hónap alatt beírtunk százat. Nyilván botrány lett belőle, de a bugok helytálltak, a projektet pedig lefújták. Szerinted ez jó eredménynek számít tesztelőktől?
Az biztos, hogy ha jó szakember vagy, akkor az idő neked dolgozik. Ahogy megismered a szoftvert, egyre jobban tudsz érvelni már a bug riportokban is. Idővel a kollégáid is felismerik a jelzéseid jogosságát. Egy idő után behívnak majd a meetingekre és megkérdezik a véleményed közvetlenül. A döntéseket még akkor sem te hozod meg, de már jóval nagyobb befolyásod lesz rájuk.
