Hétvége Koppenhágában

Ez az út nem saját ötlet volt, hanem Gerda, Noémi kolléganője szervezte. Összesen 17-en utaztunk el péntektől vasárnapig Koppenhágába, CompuTREND-es kollégák és családtagjaik. A kollégákkal az együttműködés laza volt: a repülőjegyeket közösen szereztük be, de utána már mindenki magának szervezte a szállást és a programokat, nyilván együttműködésekkel, információmegosztással és sok közös programmal.

Repülő és metró

A WizzAir alapból nem volt jószívű velem, oda és vissza is a B oszlopba ültetett volna. Szerencsére odafelé többen is átültek szabad helyekre, így én a folyosói ülésre tudtam átülni, hazafelé pedig egy férfi utaskísérő könyörült meg rajtam, és ültetett át a vészkijárathoz. Az óriási lábtér mellé kaptam oktatást is, hogyan kell vészhelyzetben kinyitni a vészkijáratot, de szerencsére erre a tudásomra nem volt szükség a hazaút során.

Érdekes volt a koppenhágai négyes metró is, mert szinte pont olyan, mint a budapesti négyes metró: az állomások újak és modernek, a metró pedig automata (nincs benne sofőr). A különbség a két metró között, hogy amikor részeg tinilányok, piával a kézben hangoskodni kezdtek, a dán peronőr, egy középkorú nő nem csinált balhét, csak mosolygott, az ellenőrök pedig nem mogorva, ápolatlan trollok, hanem mosolygós, szimpatikus fiatalemberek voltak. Igazából mindenki mindenhol mosolygós, türelmes és kedves volt, mindenki segíteni akarta az életed és nem nehezíteni. Így is lehet?!

Copenhagen Card

Az én alapötletem a hétvégére a Copenhagen Card megvásárlása volt, amivel ingyenes volt a tömegközlekedés és számtalan program. Fejenként 48 órára 100 euróba került – talán ki lehetett volna hozni kevesebből a hétvégét, de így kényelmesebb volt, és pl. ha volt egy óra szabadidőnk a hajó indulásáig vagy a kollégákkal való találkozóig, gyorsan be tudtunk ugrani egy közeli múzeumba szobrokat nézni.

Ezeket láttuk a hétvégén:

  • Nyhavn – szép volt a sok színes ház, plusz karácsonyi vásár is volt a hagyományos hot-doggal és forralt borral

  • a Kis Hableány szobra – elég messze van a metrótól, és ami szép időben egy kellemes séta, az szitáló esőben, 3 fokban már kevésbé volt kellemes. Maga a szobor szép, a hableány pedig most 111 éve várja a hercegét
  • Amalienborg palota – minden délben van őrségváltás, de mi csak a kucsmás őröket láttuk, ők is érdekesek voltak
  • The Round Tower – a térkép alapján azt hittem, ez egy kiesőbb hely, pedig dehogy, a karácsonyi turistatenger ott megy el előtte. A toronyba felvezető spirál érdekes, de a kilátás semmi különöset nem nyújt
  • Thorvaldsens Museum – volt egy óránk és ingyen volt, hatalmas szobrokat láttunk a királyi palota szomszédságában. Thorvaldsens rendkívül termékeny szobrász volt, kifaragta például Jézust és az összes apostolt az életnagyságnál jóval nagyobb méretben, plusz hadvezéreket, tudósokat, királyokat stb.

  • Canal cruise – ez is benne volt a Copenhagen Cardban, egy órás körút a csatornákon a jellegzetes lapos hajókkal. Fedett és fűtött hajók, viszont középről nem sokat látsz, érdemes húsz perccel indulás előtt már felsorakozni, hogy ablakhoz ülhess. Az idegenvezető mondat közben váltott angol és dán nyelv között, úgyhogy néha tudtuk, miről beszél, néha nem…
  • The Tube – a pályudvar sarkában egy showcase, magyarul szelfimúzeum. Egymást követő szobákban szórakoztató mutatványok és fotózási lehetőségek, szerintem zseniális, feldobta a szombat esténket

Itt ettük a legjobbakat:

  • Sunset Boulevard – hamburgerező a København központi pályaudvaron, ahol a Crispy Chicken Burger a legjobb kaja volt a hétvégén, és még olcsó is (29 DKK ~1600 Ft). Viszont kicsi, érdemes egyből kettőt venni belőle
  • Bagerdygtigt – pékség és reggeliző a Borgbjergsvej utca 39. szám alatt. Ezek a reggelizők szuperek minden nagyvárosban, ez is kedves és hangulatos hely volt, kávéval, péksüteménnyel és halk zenével.

Tivoli Garden

Az egész út alapötlete volt, hogy itt szórakozzunk, és tényleg sokan összejöttünk itt szombat este. A Tivoli egy vidámpark az egész családnak: a kicsi gyerekeknek vannak körhinták és vasutak, a kamaszoknak és adrenalinfüggőknek durva hullámvasutak, a két szélsőség között pedig mindenféle más hullámvasút. Felnőtteknek rengeteg étterem, plusz büfék, játékgépek, kávézók, boltok. Szerelmeseknek tó, romantikus csónakázási lehetőséggel.

Nyilván hasonlít a hely a bécsi Práterre, de még ennél is érdekesebb volt, hogy a fa hullámvasút, a hullámzó (kalózhajós) körhinta, illetve a mesecsónak lényegében mind ugyanolyanok, mint a régi budapesti Vidámpark hasonló mutatványai. Szomorú, hogy ezért Koppenhágába kellett repülni…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük