Teleobjektívvel a Népligetben

Januárban vettem egy Canon 55-250-es teleobjektívet azzal a tudattal, hogy ritkán fog kelleni, de olyankor nagyon. Ez így is lett, már aznap este a Táncdalfesztivál koncerten az Arénában csak azzal fotóztam, mert közvetlenül a színpad elé nem volt szabad bemenni. Később az ABBA Tribute koncerten használtam, aztán egy ideig nem voltak jó koncertek, most pedig már se jók, se rosszak nincsenek.

A természetfotózás nálam sokáig szóba sem jöhetett, mert szerintem egy teljesen érdektelen dolog. A természet maga csodálatos, én is szeretek kirándulni, a jó levegőt stb. De ha a drága felszerelésedet oda is cipeled, vársz, koncentrálsz, és sikerül elkapni technikailag és kompozícióban is a pillanatot, akkor is van egy képed egy cinkéről, egy mókusról vagy egy virágról. Ki a fenét érdekel?

Megihletett viszont ennek az amerikai madárfotósnak a videója, mert a koronavírusból kifolyólag embereket úgyse lehet most fényképezni. Úgyhogy amikor kimozdultunk a családdal a Népligetbe, én is nekiálltam természetfotókat készíteni, és lettek is fényképeim ilyenekről, mint cinke, mókus, virág… Végül is jól szórakoztam – Szakács Gergő akusztikus koncertje az Akváriumban azért valószínűleg jobb lett volna, de hát ez van.

Egy másik érdekes tapasztalatot is szereztem a teleobjektívvel: messziről jól lehet “candid” (~őszinte, nyílt, természetes) képeket készíteni így a gyerekekről, mert nincs műmosoly, nincs beállított póz, hanem el lehet kapni a természetes arckifejezéseiket, viselkedésüket. A tavaszi napsütés, a tágas rét és a kis méretű Canon 55-250-es jó összeállítás egy kiránduláshoz.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük