Egy készleten levő fehér Suzuki Vitarát választottunk tehát. Az értékesítő elfoglalt ember, mindig sorakoznak a vevők az asztalánál, nekünk is várni kellett rá. Aztán papíroztunk, megállapodtunk a részletekben, kitűztük az átvétel dátumát. Néhány nappal később kifizettük az árát, a banknál külön kérdezősködni kellett, hogyan ne vágjanak meg még jobban csak azért, mert nagyobb összeget akarok utalni. A pénz két részletben elment, az értékesítőt mindkét alkalommal értesítettem e-mailben, de egyszer sem válaszolt vagy hívott vissza, elfoglalt ember… A háttér-adminisztráció viszont lezajlott, az autó a nevemre került, a biztosító e-mailben gratulált, így tudtam meg az autó rendszámát is, és amikor én telefonáltam, tudtunk egyeztetni is.
Végül a megbeszélt időpontban átvettük az autót: ismét papíroztunk, megkérdeztem, mi hogyan működik, aztán indulás haza, én az új autóval, Noémi a régivel. A Suzuki benzinből, szélvédő-mosó folyadékból és hűtőfolyadékból is csak minimális mennyiséget tesz az autóba, ezeket azonnal pótolni kellett. Behangoltak viszont rádiókat a kedvemért, mint Jazzy és Kossuth, nagyszerű…
Az új autóval úgy közlekedünk, mint a hímes tojással, de amúgy semmi különös meglepetés nem ért. A Vitara szélesebb és hosszabb is a Merivánál, ezekre vigyázni kell és nem rutinból közlekedni az ismert helyeken sem. Az alja magasabban van, mint a Merivának, a teteje viszont pont ugyanott, ami főleg az ablakok méretében érződik. Az autóknak nagy, magas ablakok helyett manapság csak ilyen lőréseket csinálnak – nyilván nagyobb biztonságot ad az acél, mint az üveg, de kilátni se lenne rossz…
Belül pedig pontosan azt érezni, amit apósomék 17 éves Swiftjében, hogy a Suzuki se többet, se kevesebbet nem tesz az autóba, mint szükséges. Minden nagyon egyszerű, masszív műanyag mindenhol, remélem, hogy ez is ilyen marad 17 év múlva is…
Ami nekem fontos volt, az mp3-lejátszás kifogástalan, a Vitara pontosan tudja, amit a Winamp program 1998-ban, és ez pont elég. ID3 tagek! Artwork kirajzolás! Alkönyvtárak! Lejátszás véletlenszerű sorrendben! Más kérdés, hogy én például időközben áttértem a streamelésre a zenehallgatás terén, de az autó ahhoz is tudna alkalmazkodni, nekem kellene a telefonon vagy gyorsabb internetre, vagy a Deezerre előfizetni. De minek, jó ez így, mp3 fájlokat másolok pen-drive-ra és hajrá, soha többé rossz zenék, soha többé propaganda hírek és jópofa bemondók, soha többé rádiók!
A hétvégén pedig elmentünk ide, elmentünk oda, elkezdtünk együtt élni vele, klassz érzés, hogy saját autónk van.
