Zsófi és Dóri, 2017. július

Dóri keze továbbra is jól van, gondolom lassan a régi rugalmasságát is visszanyeri, amikor egy esetleges ütéstől már nem törne, csak hajolna… azért próbálunk vigyázni rá.

Júliusban is folytatódott a vakációs logisztika, és amikor én voltam a soros, minden napra kitaláltam valami programot. Voltunk a Liszt Feri Hegy teraszán, de nem volt nagy szám, mert a gépek a felszállást a távoli kifutópályán végezték. Voltunk a Szigethalmi Vadasparkban, amit eléggé eldugtak a világ végére, de amúgy jó volt, bár a csajoknak legjobban egy házimacska tetszett… Gyerekvasutazni is voltunk, azzal a tervvel, hogy út közben a Szépjuhásznénál kajálunk. De aznap kb. semmi nem volt kapható abból, amit amúgy hirdetnek: ki van írva, hogy rétes, meg palacsinta, ehhez képest kb. levest lehetett kapni.

Egyik vasárnap megnéztük a Marcipán cica előadást harmadszor is. A Városmajori Szabadtéri Színpadon olcsóbb volt a jegy, de rövidített volt az előadás. Annyiban jó volt, hogy ebédre hazaértünk, Dóri már otthon tudott aludni.

Aztán a csajok vidékre el, én pedig magányomban befejeztem a Designated Survivor első évadát, egynek jó volt ez is. Aztán én is mentem utánuk, és együtt nyaraltunk négyesben Telkibányán. Volt fürdés, kalandpark, a változatosság kedvéért kisvasút… Elvittük a csajokat életükben először külföldre, Kassára, de mivel zuhogott az eső, nem tartott sokáig a városnézés… Másnap nagyon jó volt viszont a Füzéri Vár, mert fantasztikus a kilátás, és a felújított épület maga is szép. Végül egy ósdi vidámpark Debrecenben – kifejezetten nem volt rossz, de kár volt odáig menni érte.

Fürdök a csajokkal a telkibányai medencében

Volt egy kerületi esemény is: az újonnan parkosított helyeken a fákat “örökbe adják” gyerekeknek (akár testvéreknek is), ami annyit jelent, hogy a támasztó karókra kikerül egy tábla a gyerekek nevével. Úgyhogy a csajoknak most már saját fája is van egy közeli parkban, szoktunk is járni hozzá locsolni.

Jegyzőkönyvezzük még, hogy Zsófi elfogadhatóan úszik, néhány méteres medencéken szépen át tud evickélni, és a medence aljára ledobott szállodakulcsot is többször visszahozta. Hasznos volt, hogy az iskolával jártak úszni minden héten egyszer (és járnak majd jövőre is).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.