Zsófi, ötvennyolcadik hónap, Dóri, negyedik hónap

Dórinak fájdalmasan indult a szeptember: kilövettük a fülét, hogy kaphasson szép fülbevalókat, aztán rögtön másnap beoltották mindenféle betegség ellen. Rá egy héttel pedig mindannyian betegek lettünk, Dóri is, szerencsére csak taknyos volt, lázas nem. De így is sokszor ki kellett szívni az orrát, úgyhogy megismerkedett szegény a porszívóval is… Szerencse, hogy ezeket a fájdalmakat még bőven elfelejti, a porszívózást pedig többé-kevésbé megszokta egy idő után. Ezen a képen már megvan a fülbevalója:

Dóri fülbevalóval

Az aluszékonyság miatt vérvételen is volt – az eredmény jó, szerencsére nem vérszegény, igaz, már nem is aluszékony… Este fél nyolckor ugyanúgy letesszük és elalszik, mint eddig, de már nem alussza át az éjszakát, hanem 3-4 óra körül felkel és a maga részéről megkezdi a napot, reggelizik, és aztán boldogan gőgicsél és beszélget az ágyában… Zsófi szerencsére nem kel fel rá, Noémi pedig próbálja rávenni, hogy aludjon még…

Nagyon aranyos kiscsaj egyébként, sokat mosolyog, ha törődünk vele, sőt új mutatványa is van, a kacagás. Ezt nem könnyű előidézni, elsőként Noéminek sikerült azzal, hogy lehajolt (eltűnt) és felemelkedett, és azt mondta hú. Aztán Zsófin is kacagott már, amikor az páros lábbal ugrált, aztán kicsit velem is, amikor ide-oda hullámoztattam a levegőben.

Sokat fejlődött is, most már sokkal tudatosabban néz ránk és messzebbről is felismer minket. Főleg Noémi és Zsófi érdekli, úgyhogy ha én veszem kézbe, nem is néz rám, hanem csak oldalra, ott keresi a többieket… Zsófival egyébként is különleges kapcsolatban van, mindig örül a társaságának, egyszer például az óvodából hazafelé Dóri végig kacagott, pedig Zsófi csak azt mesélte el, mi volt az aznap az oviban…

Zsófi és Dóri az ágyon

A kézügyessége is sokat fejlődött, szépen meg tudja fogni, ami a keze ügyébe esik. Van egy kis játszószőnyege, Gabiéktól kaptuk, azon szívesen szórakozik a zsiráffal, vagy beszélget a macival… Egyszer pedig hátra is fordult hasonfekvésből, de ez még csak egyszer sikerült neki.

Zsófinak meg változatos hónapja volt, egy fellépéssel kezdődött, a Helen Doronnal csináltak kedvcsináló műsort az érdeklődőknek az Europarkban. Igazi fellépés volt, színpadon, gyakoroltak rá, itthon is gyakoroltunk rá, és jól is sikerült, Zsófi kifejezetten bátran énekelt, táncolt és integetett az első sorban, nagyon büszke voltam rá.

Helen Doron fellépés az Europarkban

Óvodába egy darabig járt, aztán hörgőgyulladása lett, ami a tüdőgyulladás előszele, de kapott antibiotikumot, még mielőtt belázasodott volna. Így is két hétig itthon volt, de most már ismét folyamatosan jár oviba. Egyik óvónéni tavaly óta elment, jött helyette egy másik, és bár én a régit is bírtam, az új is nagyon jónak tűnik, Zsófi is nagyon szereti.

Természetesen Zsófi is fejlődik mindenfélében, például elkezdett számolni, főleg összeadni az ujjai segítségével. Többször is kiszámolta például, hogy kettő meg kettő az négy, illetve hogy még hány fiú kell ahhoz, hogy ugyanannyi fiú legyen a családban, mint lány…

Sok-sok filmet látott szeptemberben, megvolt az új Csingiling, Sophia hercegnő, illetve megnézte az első három Shrekket is. Könyvben az új kedvence a Kindle-re letöltött Anna és Peti – Irány az óvoda című kötet, amit illegálisan töltöttek fel a netre, pedig ennyi erővel kiadhatnák legálisan is. A Kindle Paperwhite felbontásával ugyanis a rajzok teljesen élvezhetőek és a szöveg is olvasható, Zsófi pedig külön élvezi, hogy ugyanazon a készüléken olvashat, amin apa is szokott. A navigációt még tanulnia kell, mert a kötet valójában öt különálló PDF fájl, amelyeknek a menü segítségével az elejére ugrani sem könnyű, ha még nem tudsz olvasni… De egyszer már ő maga mesélt belőle Dórinak – édi volt, ahogy leült mellé és szépen olvasott neki a Kindle-ről, és egész hosszan, legalább 15-20 percen keresztül elvoltak így.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük