Zsófi, ötvenötödik hónap, Dóri, első hónap

Lassan eltelik az első hónapunk Dórival, és eddig eléggé simán ment minden. Dóri nagyon jó evő, van is mit ennie és jól is alszik. Biztosan sokat számít, hogy ő már a második gyerekünk és nem stresszelünk, miközben ellátjuk. Zsófival az egész szituáció új volt, most viszont elég felidézni az akkori tudást. Most, a hónap végén volt csak néhány nyűgösebb napja, amikor csak kézben hordozva aludt el, különben egész nap ordított. Nem akarjuk elkényeztetni ilyen szempontból, mert aztán sétálhatunk vele örökké, de persze sírni sem hagyhatjuk, úgyhogy próbálunk evickélni valahol a kettő között. A javára legyen mondva, hogy éjszaka bepótolja, amit nappal elmulasztott, és a hajnali étkezés után még szépen visszaalszik.

Dóri a babahordozóban

Mindenkinek a második kérdése, hogy Zsófi mit szólt a kistesóhoz, és ilyenkor mindenki a féltékenységről vár történeteket. De Zsófin a féltékenységnek a jelét sem látni, ellenkezőleg, türelmesen viseli a sírását és azt is, ha egy ideig csak Dórival foglalkozunk. Túl nagy változás mondjuk nem történt az életében, mert ha Dóri ébren van, akkor se lehet sokat kezdeni vele: kicsit puszilgatja, simogatja, beszélget vele, aztán éli tovább a saját életét. Közben nem jár oviba (hogy ne hozzon haza bacilusokat), így Noémivel még többet is van együtt, mint korábban.

Dóri születése előtt azon gondolkoztam, hogy az esti fürdetéseket hogyan lehet majd lebonyolítani. De ez is gyorsan kialakult: Dórit éhesen kell megfürdetni, mert egy tele hasú, izgatott baba az életben nem alszik el, ha viszont éhesen fürdik, a vacsora szépen megnyugtatja. Ráadásul most már megszokta a fürdetést, sőt mintha kifejezetten élvezné, elégedett fejjel nézelődik, amíg Noémi mosdatja. Aztán Noémi elviszi és megeteti, én pedig kérem a következő lányomat a fürdőkádhoz.

Dórival együtt élni egyetlen ponton kritikus: ha sír, mert álmos, éhes vagy éppen túl sokat evett. Nála nincs kicsi sírás, óriási balhét csap azonnal, rekedten üvölt, hogy azonnal történjék valami. Ráadásul kifejezetten sokat eszik, hízott és ki is kerekedett már, mióta hazahoztuk.

Lett egy folt Dóri oldalán: fehér folt, körben kissé piros. Nem tudtuk, mitől lehet, ezért elvittük az egyik körzeti gyerekorvoshoz. Na most minden orvosnak, ha furcsa sérülésű gyereket lát, el kell gondolkoznia, hogy nem bántalmazás érte-e. De az talán mégis túlzás, hogy Noémit konkrétan meg is gyanúsítsa, és a látlelet elkészítése fontosabb legyen, mint a konkrét segítségnyújtás. A seggfej. De aztán látta Dórit több más orvos is, vérkép is készült, és egységesen mindenki azt mondta, hogy ez egy egészséges és szép baba, szóval nem izgulunk, majd a kötelező ultrahangra elvisszük még, de ez a gyanúsító orvos durva volt.

Zsófi pedig belépett abba az életszakaszba, amikor az agya gyorsabban fejlődik a testénél, ezért rengeteg levegőre és mozgásra van szüksége, hogy oxigénnel ellássa. Ez a hétköznapokban úgy jelenik meg, hogy “nem bír magával”, így alapvető, hogy ki kell vinni a lakásból. Dóri miatt felsorakozott a család, de tulajdonképpen nem Dóri miatt van szükségünk segítségre, mert ő napi tizenhat órát alszik és Noémi könnyedén ellátja, hanem Zsófi miatt, akit az óvoda helyett nekünk kell foglalkoztatni. Általában levisszük vásárolni vagy a játszótérre, ahol reméljük, hogy minél több óvodás csoporttársa megjelenik, hogy legyen kivel játszani.

Zsófi az ovis csoporttársaival a játszótéren

A tévé vagy a számítógép leköti, de ez sem pedagógiai, sem élettani szempontból nem helyes megoldás. Valamennyit persze tévézhet azért, filmeket is nézett, Aranyhaj és a nagy gubanc volt a havi kedvence. A legújabb szokása viszont a Youtube-os szörfözés: az oldal minden videó után ajánl tizenvalahány másikat, abból Zsófi választ egyet, azt is megnézi, megint választ, így szörfözik. Eddig még semmi durvaságba nem akadt bele, de azért figyelni kell, Elsa és Jack Frost párosa például nem való neki, de ő maga is szólt, hogy azt a fiút nem szereti… Talált persze aranyos dolgokat is, ezeket például meg kell zabálni, ahogy Annát és Hanst eljátsszák:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük