Zsófi, tizedik hónap

Izgalmas hónap volt, leginkább azért, mert Zsófi elindult! Megtanulta, négykézláb állva hogyan kell mozgatni a lábait ahhoz, hogy előre haladjon, és elindult felfedezni a lakást. Furcsa, hogy egy hónapja még az volt a hír, hogy a hasáról a hátára tud fordulni meg vissza. Azóta már bármikor fel tud ülni, négykézlábra ereszkedni, haladni előre, majd visszaülni a fenekére. Ha egy objektum magas, akkor rátámaszkodik, térdre áll és úgy vizsgálja meg az asztal, a kisasztal vagy a kanapé tartalmát, nem beszélve a tükörről, ami megunhatatlan.

Eleinte elég nehézkesen haladt előre, és sajnos volt néhány oltári arcra esése is, egyszer még a foga is vérzett szegénynek. De nagyon gyorsan belejött, most már simán bejárja a lakást, térdel, támaszkodik, kukucskál. Például elindul a kanapé mellől, négykézláb körbejárja az asztalt, megnézi a tévé gombjait, aztán vissza a tükörhöz, sőt ha ott van társaság, kimegy a konyhába is.

Járni is tud, ha fogjuk a kezét, szépen teszi egymás elé a lábait. Ez annyira automatikus most már, hogy amikor egyszer felállítottam az asztalra, akkor rögtön le is lépett róla – a mélységet még nem igazán érzi, arra nekünk kell figyelni.

A szabad mozgással párhuzamosan meg kellett ismerkednie az első tiltásokkal is. A konnektor miatt a kezére is rá kellett ütni, érdekes módon azóta a sima rászólást is sokkal komolyabban veszi. Mert tilos még a fürdőszoba is (a földön levő mosószerek miatt, de már néztünk nekik faliszekrényt), tilos megfogni a koszos cipőket, és persze a konyha is ezer veszélyt rejt. Mindez tőlünk is folyamatos figyelmet igényel, nem lehet egyedül hagyni Zsófit egy percre sem, úgyhogy vettünk egy járókát, abban biztonságosan van, ha kissé bezárva is. Ez egyébként a klasszikus “szabadság vagy biztonság” probléma, amit kitűnően illusztrál ez a kép, a gyermekünk mint valami rab a börtönből, úgy néz kifelé a járókából. Valójában a kép megtévesztő, Zsófi kb. 3 percet töltött csak bent, és akkor is jól érezte magát, a képen csak azt teszteli, mennyire lehet kilátni.

Zsófi a járóka falára tapadva kifelé néz

Az evés ebben a hónapban rendben volt, az alvás sajnos nem, a balatoni és a buji nyaralás közben elveszett kissé a biztonságérzete. Szerencsére egy idő után megnyugodott és azóta ismét szépen végigalussza az éjszakákat. Hétköznapokon reggel hétkor, szombaton és vasárnap viszont reggel hatkor ébred fel, ezt szerintünk fordítva is lehetne, de ez a legkevesebb.

Szociális eseményekben is részt vett, találkozott például Rékával és Jázminnal, két nála is kisebb babával, és szeretettel bánt velük. Voltunk még Trychydts-nél vendégségben, ahol Zsófi beleírt a blogjába, illetve voltunk még étteremben, ahol szintén példaszerűen viselkedett.

Egyszer pedig úgy jártam, mint Greg Focker a Vejedre ütök című vígjátékban. Pelenkázás közben valamiért közöltem vele, hogy ha így viselkedik, elverem a kis seggét, mire szabatosan, jól érthetően megismételte nekem, hogy “segg”…

Végül a jegyzőkönyv kedvéért rögzítem, hogy ez most a kedvenc videója: Hippo and dog: The lion sleeps tonight

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük