Magnum, a komplett sorozat(ot megnéztem)

Tavaly áprilisban írtam egy bejegyzést arról, hogy megszereztem a komplett sorozatot. Közben az akkor még hiányzó utolsó évad is meglett, és majdnem végig is néztem már az egészet, csak a hetedik évad utolsó két epizódja maradt ki, ami nem fért rá a DVD-kre. Ezeket kivéve tehát az összes epizódot láttam, és úgy érzem, ideje egy átfogó értékelésnek.

Amikor elkezdtem a Magnumot nézni, egy PDF-ben jelölgettem meg, hogy pontosan hol tartok, mely részeket láttam, illetve hogy melyik rész volt különösen jó. Ezt később sajnos elhagytam, pedig érdemes lett volna folytatni, mert minden évadban van 4-5 olyan epizód, ami sokkal jobb a többinél. Ezek viccesek, jól ki vannak találva, színvonalas a színészi játék és így tovább, a többi viszont csak egy lapos átlagot hoz, nem beszélve az ún. moralizáló részekről, amik kifejezetten fárasztóak.

Minden epizód egy-egy szereplő köré épül. Ez a szereplő lehet külsős, jellemzően Magnum megbízója, ezek általában elég jó részek, izgalmasak, változatosak, bár szinte mindig arra lyukadnak ki, hogy a megbízó is igyekezett átverni Magnumot. De ettől még jók. A “gyakori” szereplők is elég jók, a katonák, a rendőrök, még Ruther Gillis is, az első évadban kinyírt Mac visszahozása viszont rossz ötlet volt.

Feleslegesen sok epizód épül viszont az állandó szereplők köré, ezek közül sajnos csak a Higgins-orientált epizódok tetszettek. Egyrészt mert ő a legjobb karakter, másrészt mert John Hillerman a legjobb színész a sorozatban, ezeket a részeket imádtam, kivéve talán azt, amiben érthetetlen módon háborúzni kezdett a dzsungelben, az elég nagy homály volt. A többiek viszont mind gyengék, színészként is, karakterként is. TC a lelkiismeretes gyerekfelvigyázó, Rick a nők balekja, és mindketten elbaltázott üzletekbe fognak. Náluk csak Magnum saját lelkivilága rosszabb, az egész sorozatnak a mélypontja az a két rész, amiben kifejezetten Magnum gondolataira kellene koncentrálni (amikor elvész az óceánban, illetve beszorul egy repülő alá).

A főszereplők nőügyei is rendezetlenek és valószínűtlenek. Négy agglegény körül forog a történet, és bár mind a négyen kiváló férfiak, nyolc év alatt egyiküknek sem jön össze egy normális kapcsolat. A sorozatot eredetileg James Bond-szerűen szexistára tervezték, a legelső részben még vendégeskedik is két svéd stewardess a birtokon, akikkel Magnum együtt tölti az éjszakát. A főszereplő jellemét azonban Tom Selleck személyes konzervatív ízlése miatt végül tisztességesre formálták, ami szerintem sokat elvett a sorozat élvezeti értékéből.

Úgyhogy maradtak a poénok és az akció, amikor ezek vannak a sorozatban, akkor jól szórakoztam, amikor moralizálás van és wannabe-drámai színészkedés volt, akkor nem.

A partszakasz Hawaii-on, ahol a Magnum jeleneteit forgatták

Sokat elvett még az élvezetből a szinkronizálás. A magyar hangú változatban egyáltalán nem nyilvánvaló, miért olyan komolytalan figura Magnum, és miért olyan tekintélyes Higgins – rögtön nyilvánvaló lett viszont az eredeti hangot hallgatva. Tom Sellecknek ugyanis magas, vékony hangja van, ami eleve gyerekessé teszi a karakterét, és Higginsnél is ugyanez van, csak fordítva, mintha hordóból szólna, amit mond. Valahol olvastam, hogy a színészi játék 70%-a a hang, a megszólalás, ezt érdemes a Magnum esetében is eredetiben élvezni.

Az interneten böngészve még lehet találni néhány érdekességet a sorozatról, például hogy eredetileg Porschét akartak Magnum alá tenni, de a cég nem volt partner a dologban, a Ferrari viszont igen, csak az F308-as tetejét előbb le kellett vágni, hogy a 193 centis Tom Selleck beleférjen… Két autó volt egyébként, az egyik részbe viccesen bele is szőtték mind a kettőt, klassz ötlet volt. Zeusz és Apolló sem két kutya volt, hanem összesen nyolc. Larry Manetti írt még egy könyvet Aloha, Magnum címmel a kulisszatitkokról, de pillanatnyilag sajnálok kiadni rá nyolcezer forintot.

Úgyhogy Thomas Magnum kalandjairól egyelőre ennyit. Többnyire jól szórakoztam, de ezt a sorozatot felesleges intenzíven nézni végig, gyorsan egymás után a részeket, annyira nem jók. Csak néha-néha, ha nincs semmi se a tévében, se kiírva DVD-re, akkor lesz érdemes berakni egy-egy részt.

8 thoughts on “Magnum, a komplett sorozat(ot megnéztem)

  • 2010. július 22. csütörtök at 09:05
    Permalink

    Hm. Én is szörnyen rühelltem a moralizálós részeket, meg ahol túl sok volt Magnum belső narrációja, de aztán igyekeztem úgy felfogni, hogy ez a régi nyomozós film noirokat parodizálja. (Ráadásul Magnumot is gyakran leütik, ha illetéktelenül betör egy üresnek hitt lakásba nyomokat keresni, ahogy azt egy nyomozós film noriban illik.) De sajnos valóban túl komolyan vették az egészet. Sokkal jobban örültem volna, ha kb. annyira pörgős és jópofa a sorozat, mint a főcímzene.

    Egyébként a Gyilkosság a hobbija c. sorozatban (Murder, She Wrote) van egy duplaepizód Magnum on Ice címen, amiben Magnumék találkoznak Jessica Fletcherrel (eredetileg ez zárta le a 7×09-es, Novel Connection epizódot).

    Egyébként nem tudom, tudod-e, de Robin Masterst Orson Welles játszotta. (Úgy látszik, ő minden szart elvállalt, az utolsó nagy filmszerepe a Transformers rajzfilmben volt.)

    Reply
  • 2010. július 23. péntek at 14:34
    Permalink

    Hallottam, de őszintén szólva Orson Welles neve nekem nem sokat mond azon kívül, hogy híres színész. És különben is, Robin Masters valójában Higgins volt! (Talán) 🙂

    Reply
  • 2011. december 6. kedd at 05:41
    Permalink

    “nyolc év alatt egyiküknek sem jön össze egy normális kapcsolat” – eltekintve attól, h a sorozat végén Rick megházasodik. meg mindenkinek vannak, Higi bébit kivéve, rövidebb-hosszabb kapcsolatai.
    belső monológok pont, h kibaszott jók, és ellentétben ezzel a tökéletesen dilettáns írással a sorozat mélypontja Ruther Gillis.
    “de ezt a sorozatot felesleges intenzíven nézni végig, gyorsan egymás után a részeket, annyira nem jók” – dehogynem. csak neked nem tetszett annyira.

    Reply
  • 2011. december 6. kedd at 06:40
    Permalink

    Na, de legalább van itt egy szakértő, aki segít helyretenni a dolgokat. Szerintem nehezen nevezhető normális szerelmi kapcsolatnak, ami egy epizódon keresztül tart, és mindannyian láthatóan balfácánok voltak a nőkkel. Belső monológok, Ruther Gillis, tiszteletben tartom a véleményed, de nem értek egyet, és annyira tényleg nem tetszett a sorozat, de hát kényszerítettek, hogy végignézzem mind a százhatvan részt többedszer is.

    Reply
  • 2012. február 11. szombat at 09:25
    Permalink

    A szinkron sokat ELVESZ?!? A Magnumnak van az egyik legjobban sikerült, klasszikus szinkronja, öröm hallgatni Sörös Sándort és a többi szereplőt.

    Reply
    • 2012. február 11. szombat at 12:50
      Permalink

      Attól még sokat elvesz, megindokoltam, hogy miért. Hallottad már az eredetit? Rögtön sokkal érthetőbb, mitől olyan komolytalan figura Magnum és mitől komoly Higgins.

      Reply
  • 2017. augusztus 7. hétfő at 08:27
    Permalink

    Tisztelt Péter!
    Szeretném én is megszerezni a teljes sorozatot, de a letöltésre nincs időm. Tudna segíteni, hogyan lenne lehetséges?
    Köszönöm!
    Üdv:
    Baranyi Zsolt

    Reply
  • 2017. augusztus 7. hétfő at 10:27
    Permalink

    Hát, pl. megrendeled DVD-n? Az Amazonon 76 dollár. Az első évad a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból is kikölcsönözhető…

    Reply

Hozzászólás a(z) algi bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük