Múlt havi számunkban a vak felhasználók számítógép-használatáról írtunk, ezúttal a gyengénlátó emberek lehetőségeiről lesz szó. Ők, ha nehezen is, de el tudják olvasni a számítógép monitorán látható szövegeket. Gyengénlátó, azaz orvosi értelemben fogyatékos emberekről lesz tehát szó, azonban az alkalmazott technológiák minden rosszul látó felhasználó számára hasznosak lehetnek. Már csak azért is, mert gyakori, hogy a nagyon rosszul látó emberek szeretnék elkerülni a „fogyatékos” minősítést, ezért a látással kapcsolatos problémát elhanyagolják, bagatellizálják. Nekik is érdemes megismerkedniük a vonatkozó lehetőségekkel, függetlenül attól, hogy azokat fogyatékos emberek számára fejlesztették ki.
Mindenek előtt le kell szögeznünk, hogy a gyengénlátás mindig valamilyen egyéni szemészeti problémát jelent, így az informatikai segítség sem uniformizálható: óriási különbséget jelent, hogy az illető közelre vagy távolra nem lát jól, hogy zavarja az erős fény vagy éppen azt igényli, hiszen az egyes esetekben más és más típusú segítségre (esetünkben: beállításokra) van szükség.
Kellenek-e speciális szoftverek?
Minden operációs rendszer felhasználói felülete részletesen beállítható az egyéni igényeknek megfelelően. Beállíthatóak az egyéni színek, a betűk nagysága, sőt, az operációs rendszerek speciális kisegítő lehetőségeket is nyújtanak. Ilyen például a Windows 7 Nagyító szolgáltatása, amely akár 16-szoros nagyítást tesz lehetővé. Miért lenne szükség további speciális szoftverekre?
A még különlegesebb szolgáltatások miatt. A MAGic 11 képernyőnagyító szoftver például 32-szeres nagyításra képes. Az egyszeres és a kétszeres nagyítási szint között a Windows Nagyítóban három köztes szint létezik, a MAGic-ben kilenc. A Nagyító nem simítja el a kinagyított betűket, ezért pixelesek maradnak, a MAGic kisimítja őket. A Nagyító nem emeli ki az éppen fókuszban levő vezérlőelemet, például gombot vagy menüpontot, a MAGic, ha ez szükséges, akkor igen. A Nagyító minden szoftverrel ugyanúgy működik, a MAGic működése minden szoftverhez külön-külön testreszabható. Más beállítások alkalmazhatóak szövegszerkesztéshez, táblázatkezeléshez, levélíráshoz vagy böngészéshez.
További fontos különbség, hogy a képernyőnagyító szoftverek beszédszolgáltatásokat is nyújtanak a beépített beszédszintetizátorok segítségével. A MAGic és a ZoomText képernyőnagyító például tartalmazza ugyanazt a Profivox beszédszintetizátort, amelyet a vak felhasználók JAWS for Windows képernyő olvasója is. Ez rendkívül fontos ahhoz, hogy a felhasználó egy-egy hosszabb levél vagy újságcikk elolvasásával ne a látását terhelje, hanem egyszerűen végig tudja azt hallgatni. Továbbá a látás elvesztése sok esetben fokozatosan történik, így a beszédszintetizátor megismerése és használatba vétele átmenetet biztosít a képernyő olvasó programok megismeréséhez, amire az illetőnek a látása teljes el vesztése után lehet szüksége.
Oktatás
Amint a múlt hónapban szó volt róla, a vak embereket teljesen másként kell informatikára oktatni, mint azokat, akik látnak. A gyengénlátók oktatása kevésbé tér el a megszokottól, alapvetően ugyanúgy zajlik, mint egy látó csoport oktatása, néhány kiegészítéssel. Egyrészt érdemes pontosan tisztában lenni azzal, hogy a tanulók látása mennyire használható és terhelhető. Ismerni kell továbbá az operációs rendszer, és a képernyőnagyító programok speciális szolgáltatásait is, hogy a tanuló a számára optimális környezetben tudjon előrehaladni, illetve a beállításokat otthon vagy a munkahelyén is képes legyen reprodukálni.
Gyengénlátó diákok esetében hasznos segítséget nyújtanak a hordozható és forgatható videókamerák is, amelyek egyaránt segítenek az asztalon levő papíros dokumentum, illetve a táblára írt szöveg elolvasásában. Ezek monitorhoz vagy számítógéphez is csatlakoztathatóak, és megoldható az is, hogy a monitor képe ketté legyen osztva: alul a számítógép, felül a kamera által felvett kép látható (vagy fordítva).
Tananyagok
Mind a vak, mind a gyengénlátó tanulók számára általában az elektronikus tananyag a leginkább megfelelő. Vak tanulók számára hasznos lehet a Braille-írásos tananyag, gyengénlátók számára pedig a nagyobb betűkkel kinyomtatott síkírású, de mindegyik verzió szükségességére érdemes előzetesen rákérdezni.
Informatika-oktatásnál nincs nagy jelentősége, de a reál tantárgyak esetén fontos szerepe van az emberi felolvasásnak, a képletek ugyanis számítógéppel vagy Braille-ben nagyon nehezen értelmezhetőek, ilyenkor szinte kizárólag az emberi, vagyis az értelmezett fel olvasás jelent megoldást.
A vak felhasználók informatikai tananyaga más jellegű is kell legyen, csak a billentyűzet és a képernyőolvasó programok használatára alapozhat. Az egyetlen bárki számára elérhető, vakbarát ECDL tananyagot Herczeg Lajos, az “Informatika a látássérültekért Alapítvány” munkatársa írta, amely ingyenesen letölthető az alapítvány honlapjáról: www.infoalap.hu.
Bánásmód
A látássérült emberekkel való bánásmódról több internetes útmutató is szól, ilyen például a Fehér Bot Alapítvány által kiadott Segítség! című kiadvány, vagy a Vakok Szövetsége által kiadott „Hogyan segítsük a vak embert?” című útmutató. Mindkettő elérhető az interneten: www.feherbot.hu, illetve www.mvgyosz.hu. Az útmutatók részletesen, példákkal illusztrálva mutatják be, hogyan illik viselkedni az egyes élethelyzetekben, legyen az a találkozás, az utcai közlekedés vagy a tantermi szituációk. Ennél alaposabb ismeretek is szerezhetőek például a Pest megyében működő VGYKE érzékenyítő tanfolyamán (www.vgyke.com).
Az oktatás megkezdéséhez természetesen az oktatás helyszínét is akadálymentesíteni kell. Ez azonban a látássérült emberek vonatkozásában általában nem jelentős anyagi kiadás, elsősorban a fehér bottal nem észrevehető akadályokat kell eltávolítani, valamint egyes objektumok (lépcsők, ajtók stb.) vizuális megkülönböztetését kell megoldani élesen elkülönülő színű festéssel.
Intézményesített kapcsolatteremtés
Aki szeretne a látássérült emberek oktatásával és vizsgáztatásával foglalkozni, azoknak érdemes a fenti ismereteket ennél jobban elmélyíteni, és a fenti eszközökkel alaposabban is megismerkedni. A JAWS for Windows, a MAGic és a ZoomText szoftverek demo változatai, valamint a vakbarát ECDL tananyag ingyenesen letölthető az Informatika a látássérültekért Alapítvány honlapjáról (www.infoalap.hu).
Az intézményes kapcsolatteremtésben is egy lehetséges partner az alapítvány, érdemes azonban a helyi vakügyi szervezetekkel is felvenni a kapcsolatot. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének összesen 22 tagegyesülete van, minden megyében egy vagy kettő, az elérhetőségeik a szövetség honlapján meg találhatóak. Szintén érdemes megkeresni a látássérült emberek elemi rehabilitációs centrumait, ezek régiós szinten működnek az ország kilenc pontján. Elérhetőségeik a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Köz alapítvány honlapján (www.fszk.hu) a Rehabilitáció menüpont alatt találhatóak meg. Az épületek akadálymentesítéséhez a rehabilitációs szakmérnök szakemberek adhatnak segítséget, ők az illetékes minisztérium honlapján találhatóak meg.
Magyarországon hetvenezer látássérült ember él, és évente újabb 3–4 ezer ember veszíti el a látását. Számukra az informatika, a számítógép és az internet alapvető segédeszköz, az esélyegyenlőség biztosításának fontos eleme. E cikk szerzője az Informatika a látássérültekért Alapítvány munkatársa. Célunk, hogy az informatika minél nagyobb mértékben segítse a látássérültek életét, és ehhez az NJSZT-ben, illetve számos ECDL oktató- és vizsga központban fontos partnerre találtunk. Kapcsolódjon be Ön is a látás sérült emberek informatikai képzésébe, és segítse a digitális írástudás fejlesztését a körükben!
Szatmári Péter
Mi újság, 2010. július