Igyekszem rendszeresen mozogni, sokszor azonban a futás, úszás, konditerem bármelyike is túl nagy nyűgnek bizonyul, mindegyik órákat vesz igénybe, készülni kell rá, utána fürdeni, szóval a fél nap elmegy rá. Úgyhogy megvettük Norbi Duci tréning 4. című DVD-jét és abszolút bevált: a nappalinál messzebb nem kell menni hozzá, 40 perc plusz a fürdés, és kifejezetten jól eső mozgás. De egy idő után unalmassá vált ugyanarra a DVD-re tornázni, ezért más, hasonló fitness kiadványok után néztem.
- Béres Alexandra: Egyensúlyban önmagaddal című DVD-je lett a második. Kellemes környezetben vették fel valami hegyen, szívesebben is nézek egy csajt, mint Norbit, és a változatosság is jó volt – csak a gyakorlatok iszonyú nehezek. Béres Alexandra alighanem a többi fitness-világbajnokra méretezte a gyakorlatok nehézségét, sok gyakorlat számomra eleve végrehajthatatlan volt, ha pedig a felét kihagyom, nem nyújt túl sok sikerélményt.
- Úgyhogy korábbi Norbi-DVD-ket szereztem be, az első Duci tréninget, a hajósat, a kamionosat és még párat, amit már meg sem jegyeztem. Ezek már elvégezhetőek, közös jellemzőjük azonban a kiforratlanság, Norbi össze-vissza válogatta itt még a gyakorlatokat, egyáltalán nem mozgat át olyan egyenletesen, mint a Duci tréning 4., és zavaró még Norbi rettenetes infantilizmusa is.
- A mai versenyző Rubint Réka: Add önmagad 3. című lemeze volt. Ezen Réka egy stég feljáróján tornázik, miközben Hamvai PG, jelenleg menő diszkós mellette egy motorcsónakban zenét kever, és ezáltal jó hangulatot teremt a tornázáshoz(?). Kettejük látványa eleve röhejes: Réka izmos, vékony, Hamvai PG pedig egy dagadt disznó – kitűnő választás volt a fitness DVD-n való szerepléshez, igazán.
Réka felvázolta, hogy a torna három félórás részből áll, ez máris elég ijesztően hangzott, nem állt szándékomban másfél órán át egyfolytában aerobikozni. De azért néztem tovább, a háromból az első rész megy a popsira, a második a felsőtestre, a harmadik a hasra, ez rendben is van, kezdjük a popsival. Elkezdtünk tornázni Réka és én, Hamvai PG csak kevert erősen, Noémi pedig hurkát evett mellettem mustárral. Néhány perc után Réka bíztatóan közölte, hogy mindjárt elkezdjük az első részt – hát még el sem kezdtük? Akkor én most mit csinálok éppen? Réka eközben felhívta a figyelmet a szponzorának a törülközőjén látható logójára, a napszemüveg-viselés miatt mentegetőzött, illetve Hamvai PG-t lelkesítette – Rubint Rékát sem az eszéért fogjuk szeretni.
Aztán, immár az első, popsiról szóló rész elején le kellett térdelni, majd legalább tíz percen keresztül emelgetni ugyanazt a bal lábamat, hol hátra, hol fel, hol oldalra, aztán újra az egész. Kettő percig bírtam, szerintem ez így normális, akkor kellett volna lábat váltani. Réka viszont legalább tíz percen át bíztatott volna kizárólag a bal lábam emelgetésére – azaz ő is élsportolóknak készített DVD-t, ezért ezen a ponton kénytelen voltam kikapcsolni a lejátszót.
- Úgy értékelem a helyzetet, hogy a Duci tréning 4-gyel túl jól választottunk annak idején, és mást nem is tudok ajánlani a fentiek közül: ezt legalább végig lehet csinálni akkor is, ha az ember duci. Másrészt a gyakorlatok kiforrottak abban az értelemben, hogy minden testrészt kellemesen átmozgatnak és elfárasztanak. Harmadrészt Norbi ezen már idősebb, vagy csak jó napja volt, de az infantilizmusa egy elviselhető, sőt önbizalmat adó, sőt, néha vicces stílusra változott. Az egyforma fehér háttér Norbi mögött ugyan elég unalmas, és szerintem a tévének sem tesz jót, de a tornában nem zavar, és a pornórendező Kovi bénázása is plusz önbizalom-forrás. (Róla egyébként szintén kiderült azóta, hogy nem az eszéért lett ismert és népszerű.)
Pingback: Zsófi, ötvenegyedik hónap, Dóri, mínusz negyedik hónap - Szatmári Péter