Monitor nélkül

A látássérült embereknek az informatika révén kitágul a világ, és az információszerzés új dimenziói nyílnak meg előttük – a látványt pedig a hangzás helyettesíti.

A vak vagy gyengénlátó számítógép-használónak elsőként egy képernyőolvasó programra van szüksége. Magyarországon kétféle képernyőolvasó terjedt el: a régebbi az 1991-ben forgalomba került Brailab PC, az újabb pedig a JAWS for Windows. A Brailap PC negyvenezer forintért kapható, ez egy, a számítógéphez a párhuzamos porton csatlakozó hardvereszköz. Az egész lényegében egy hangszóró, amely az MS-DOS operációs rendszer hardveres megszakítását felhasználva magyar nyelven olvassa fel a leütött, illetve a gép által a képernyőre írt karaktereket. A rendszer a korábbi tapasztalatok szerint meglehetősen felhasználóbarát, például a hardveres vezérlés révén nagyon jó a válaszideje, van benne kivételszótár, amely felismeri és helyesen mondja ki a rendhagyó kiejtésű szavakat, illetve működés közben szoftveresen változtatható a felolvasás sebessége. Segítségével lényegében mindaz végrehajtható, ami a DOS karakteres üzemmódjában a látó felhasználók számára is lehetséges, alkalmas például szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, illetve a megfelelő DOS-os programokkal akár internetezésre és e-mailezésre is.

A Brailab PC használatához ma is meglepően sokan ragaszkodnak, azonban a számítógépek hardveres és szoftveres avulása miatt értelemszerűen a vak emberek között is terjed a Windows használata. Tény, hogy a grafikus operációs rendszer használatához nekik sok elvont fogalmat, összefüggést kell megérteni és meg kell tanulni használni, például munkaterület, menüstruktúrák, ablakok. Éppen ezért a tanulási időszak alatt pontosan megismerik a Windows szabványos objektumainak nevét, jellegét és a használatukat segítő gyorsbillentyűket. Később sokkal pontosabban is használják ezeket az elnevezéseket és módszereket, mint látó társaik. A látássérültek számítógépes ismeretekre való oktatása ma még meglehetősen Budapest-központú, vidéken csak ritkán van lehetőség vakok és gyengénlátók számára önálló tanfolyamokat indítani, ami anyagi okokra vezethető vissza. Budapesten azonban többféle lehetőség is van, a Vakok Szövetségében folyamatosan szerveznek különböző szintű tanfolyamokat, már a vakok speciális általános iskolájában is oktatnak számítástechnikát, emellett az érdeklődők a Budapesti Műszaki Főiskola ECDL Start tanfolyamán és vizsgáján is részt vehetnek.

Profi hang

Mindehhez olyan képernyőolvasó szoftverek kellenek, amelyek a billentyűleütéseken kívül értelmezik és felolvassák a Windows által képernyőre írt és rajzolt struktúrákat, üzeneteket. Magyarországon a legelterjedtebb két ilyen szoftver a WinTalker 3.3-as, illetve a Jaws for Windows 4.02-es változata, amelyek a képernyőolvasó programok ranglétrájának alján és tetején helyezkednek el. A JAWS-hoz a forgalmazók sokkal jobb támogatást adnak a felhasználóknak, gyakrabban állnak elő új verziókkal és részletesebb a hozzá adott dokumentáció. A JAWS sokkal jobban személyre szabható, például a képzettebb vak felhasználók minden egyes programhoz saját beszédkörnyezetet definiálhatnak, valamint internetezni is könnyebben lehet vele. A különbséget a két program ára is jelzi: a Win Talker teljes ára 65 ezer, a JAWS tavalyi ára pedig 270 ezer forint volt.

A képernyőolvasó programok két részből állnak. A képernyőolvasó értelmezi a leütött billentyűket és a Windows által a képernyőre írt üzeneteket, és csak egy sztringet, vagyis rövid, szöveges üzenetet továbbít a beszédszintetizátor programnak. A beszédszintetizátor végzi a megfelelő nemzeti nyelven való felolvasást, illetve ezen múlik a felolvasóprogram hangjának jellege, magassága és sebessége is.

Az első magyar nyelvű beszédszintetizátor programot, a Hungarovoxot az MTA Nyelvtudományi Intézetének Fonetikai Laboratóriumában fejlesztették ki. Ennek továbbfejlesztése, a Multivox, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetemen 1990 elejére fejlesztettek ki. A Multivox változtatható hangmagasságú, de mesterségesen létrehozott, robotos hangzású férfihang volt, amely rövid ismerkedés után jól érthetően beszélt. Tíz évig (a Brailab PC mellett) a Multivox volt a magyar vakok első számú beszédszintetizátora, majd a Széchenyi Terv Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési programjának részeként, egy pályázat kapcsán készült el a Profivox, a legújabb magyar nyelvű, kis erőforrás-igényű szövegfelolvasó szoftver. A Profivox már nem mesterséges gépi hangon szólal meg, hanem digitalizált emberi hangon. Sokkal szebben és érthetőbben beszél a Multivoxnál, azonban kizárólag a JAWS for Windows legújabb változataival működik együtt.

Optikai karakterfelismerés és képernyőnagyítás

A másik, a vakoknak nagyon fontos informatikai fejlesztés az optikai karakterfelismerés. Ez a technológia lehetővé teszi a síkírású szövegek gépi felismerését, digitalizálását, majd elmentését, sokszorosítását. A vakok számára azonban egy sokkal alapvetőbb funkciója is van, a síkírású szövegek értelmezhetőségének lehetősége. Ez rendkívül fontos a látássérülteknek, mivel megnyílik előttük az újságok és a könyvek világa, se szeri, se száma például a vakok által ily módon digitalizált könyveknek. Sajnos ma a szerzői jogi törvények a vakokkal pont olyan szigorúak, mint a látókkal szemben, így aztán nem ritka, hogy a népszerű művek szkennelését párhuzamosan többen is elvégzik. Sokkal könnyebb lenne, ha létezne törvényes megoldás arra, hogy a látássérültek az ilyen módon elkészült könyveket legálisan terjeszthetnék vagy más módon hozzáférhetnének a könyvek elektronikus változatához.

A karakterfelismerő programok közül a Recognita cég termékei terjedtek el leginkább: DOS alatt a Recognita Reader 3-as, windowsos környezetben pedig a Recognita Omnipage, elsősorban annak jóvoltából, hogy a fejlesztő Scansoft-Recognita Rt. évente száz példányt ingyenesen felajánlott az “Informatika a Látássérültekért” Alapítványon keresztül a látássérült felhasználóknak.

A legfontosabb programok közé tartoznak még a gyengénlátóknak kifejlesztett képernyőnagyító szoftverek. A Windows kisegítő lehetőségei között is van ilyen program, de emellett létezik még sok más, esetleg több szolgáltatást kínáló, kényelmesebben használható, különböző árfekvésű program is.

Mobilok, útvonaltervezés, hangoskönyvek

Ma már a mobiltelefonok is szorosan kapcsolódnak az informatikához. Szinte minden vak embernek van saját készüléke, ezek szolgáltatásai közül azonban csak nagyon keveset tudnak kihasználni. Az igényt felismerve többféle beszélőprogramot is kifejlesztettek már a mobiltelefonok kezeléséhez, például Symbian operációs rendszer alá. Ezek a számítógépes képernyőolvasókhoz hasonlóan működő programok képernyőolvasóból és beszédszintetizátorból állnak. Az infravörös vagy Bluetooth kapcsolaton át feltölthető programok lehetővé teszik a teljes menürendszer, illetve a telefonkönyv, az SMS, az e-mail, a határidőnapló, a szövegszerkesztés és felhasználói profilok használatát, továbbá a beépített kamerával színfelismerő alkalmazás is a rendelkezésre áll. Egy olyan hasonló, magyar nyelvű képernyőolvasó program kifejlesztését is tervezik ­ a pályázati lehetőségektől függően ­ amelyet a már működő westeles SMS-mondó technikájára alapoznának, és kombinálnák a Profivox beszédszintetizátorral. Nyugaton kínálati piac működik ebben a szegmensben; a mobiltelefonos képernyőolvasó programok ára 200 és 400 dollár között van.

Egy-egy budapesti út előzetes megtervezését szolgálja a Belátsz program, amely a Topolisz Kft. térinformatikai rendszerére épül. A rendszer tartalmazza Magyarország összes településének köz- és belterületi úthálózatát, képes a településeken belül utca-házszám pontosságú címkeresésre, illetve tartalmazza a BKV teljes tömegközlekedési hálózatát. Minderre felépítettek egy útvonaltervező szoftvert is. A vakoknak optimalizált Belátsz program a látássérülteknek ingyenes.

Érdekes szoftveres fejlesztés még a hibrid hangoskönyv. A hangoskönyv eredetileg magnókazettákra felolvasott könyvet jelent, a hibrid hangoskönyv pedig ennek egy számítógépes változata: a könyv szövegét a CD szövegesen és valamilyen audioformátumban felolvasva is tartalmazza. Ez a technika jóval könnyebbé teszi a szövegben a navigációt és a keresést, illetve digitális állományról lévén szó, a terjesztés és a másolás is sokkal egyszerűbb.

Több más hardveres és szoftveres eszköz is segíti még a vakok számítógép-használatát, ezek azonban ­ a közvélekedéssel ellentétben ­ egyáltalán nem alapvető fontosságúak. Ilyen például a Braille-kijelző, amely pontírásban jelzi mindazt, amit a képernyőolvasó programok felolvasnak, illetve a Braille-nyomtató, amely Braille-írásban papírra nyomtatja a szöveget. Ezek az eszközök részben rendkívül magas áruk, részben a Braille-írás ismeretének visszaszorulása miatt kevéssé terjedtek el, és a számítógépek használatához a többségnek nincs is szüksége rájuk.

Mit kell tudniuk a látóknak?

Két informatikai terület van, ahol mindenkinek különösen oda kellene figyelni a vakok számítógép-használatának nehézségeire. A programozóknak a legfontosabb tudnivaló, hogy a képernyőolvasó szoftverek a Windows saját, szabványos objektumait ismerik fel leginkább, érdemes tehát a lehető legegyszerűbb gombokat, menüket, feliratokat és beviteli mezőket használni egy szoftver felhasználói felületeinek összeállításakor. A másik terület a webmestereké. A vak felhasználók mindig soronként, a látóknál sokkal lassabban és körülményesebben értelmezik a képernyőn látható információkat, és itt is igaz, hogy a képernyőolvasó programok elsősorban a szabványos Windows-paneleket tudják megfelelően értelmezni. Kis odafigyeléssel igen sokat segíthetünk a vak felhasználóknak; érdemes rászánni egy kis időt azoknak technológiáknak a megismerésére, amelyek akadálymentessé teszik a látássérült felhasználók számítógép-használatát.

Szatmári Péter
Computerworld-Számítástechnika, 2004. március (12. szám)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük