Noéminél töltöttem a péntekkel meghosszabbított hétvégét, és Nyíregyházáról busszal mentünk tovább Bujra. Egy negyvenes nő – gondolom némi tolakodás, helyezkedés eredményeként – elsőként szállt fel egy megállóban, majd a harmadik üléssornál találkozott egy ismerőssel, és bár az ismerős előtt volt egy ülőhely, inkább megállt a két sor közötti szűk helyen a járatban, és a többi harminc felszállónak mind rajta kellett keresztülfurakodni. Ünnepélyesen át akartam adni neki a sebtiben alapított Tapló Utazók Fődíját, egy lejárt telefonkártyát, de Noémi lebeszélt, és később kiderült, hogy az átadni kívánt telefonkártyát is kivettem már a zsebemből.