P.G. Wodehouse: Bravó, Jeeves! című regényéről az a véleményem, hogy Wodehouse feleslegesen fossa annyira a szót, az egész sztori a poénokat is beleértve hiánytanul, értékvesztés nélkül belefért volna feleekkora terjedelembe. Az a gyanúm, hogy Wodehouse ezeket a regényeket nem írta, hanem mesélte, például gépírónőnek (van is egy ilyen szereplő a történetben, innen jutott eszembe), és élőszóban hajlamosabb az ember ilyesfajta felesleges szószaporításra. Ettől eltekintve viszont ritka jó sztori, ritka jó poénokkal, és alig várom, hogy tudjam, mi lesz a vége.