Szex-tett

A Kossuth Kiadó Másképp című interaktív, ismeretterjesztő CD-ROM sorozata különböző rázós témákkal foglalkozik. E sorozat Szex-tett című, az emberiség szexuális kultúrájával foglalkozó részét mutatom most be.

Bikinis nőA CD kezelése nagyon egyszerű, 6 fejezet van, ezekből a főmenüben lehet választani. Az egyes fejezetek részekre vannak osztva, ezeken belül a képernyő közepén levő ezüstös bigyókkal lehet gördíteni a szöveget, majd a rész végén a bal alsó sarokban levő másféle bigyókkal lehet lapozni. Elég fura megoldás, a képernyőkép is elég csúnya, talán az eddigi legrosszabb, amit eddigi cikkírói pályafutásom alatt láttam.

A készítők valószínűleg szerettek volna nyíltan, merészen, mégis kultúráltan és alaposan tájékoztatni az érdeklődőket a szexualitással kapcsolatos kérdésekről, ami lényegében sikerült is. Az érdeklődők száma miatt vannak kétségeim, mert ebben a témában a fiatalok jó esetben a családban, kevésbé jó esetben a baráti körben vagy magazinokból tájékozódnak – nehezen tudom elképzelni, hogy a prostitúcióról vagy a homoszexualitásról valaki a könyvtárban vagy esetünkben, a Médiatárban érdeklődjön.

Felvilágosításra ily módon alkalmatlannak ítélem, tudományos vagy történeti munkának pedig felületesnek. A CD készítői nagyon kevés ténnyel vagy háttéranyaggal támasztották alá, amit írtak, így legfeljebb olyan dolgozatok elkészítéséhez nyújt segítséget, ami csak felületesen érinti a szexualitás kérdéseit. Lássunk néhány példát:

Trubadúrok

A középkor elején az emberek a nőideált Évával azonosították, és a nőket tették felelősség a földi élet minden szenvedéséért. Emiatt a nőket általánosan megvetették, kizárták az örökösödési jogból és a házasságban is sokkal kevesebb jog illette meg őket. Ez a nézet a 12. századra kezdett megváltozni, ekkorra lehettek a nők méltók egy epekedő lovag szerelmére. A lovag választott hölgyét a távolból imádta, készen állt minden áldozatra, érzéseiről a trubadúrlíra legszebb művei tanúskodnak.

A jelenség alapja az volt, hogy elszegényedett nemesi lovagok összezárva éltek egy-egy főnemesi udvarban, családalapításra anyagilag képtelenek voltak, és a kor vallási szabályai között csak ez a lehetőségük volt érzelmi életük kiteljesítésére.

Platón Lakoma című műve szerint – mely komoly hatással volt a kor nézeteire – a házasság a földi, a lovagi pedig az égi szerelem. Így az utóbbi – többnyire viszonzatlan – érzés magasabbrendű, amely a szerelmes férfi hírnevét és becsületét is növeli. Érdekesség, hogy Platón, az égi szerelmen még a pederaszta szerelmet, azaz egy idős férfi és egy fiatal fiú testi és szellemi kapcsolatát értette. A plátói szerelem az ókorban a pederaszta, a középkorban azonban már a beteljesületlen szerelmet jelentette.

A “szexuális orr”

Nő férfitestet szagolA hím éjjeli lepke kilométereket tesz meg nőstényének illatát követve, a vemhes egér elvetél, ha megérzi egy idegen hím vizeletének szagát. Az állatok ezt a rendkívüli érzékenységet a feromonoknak, az azonos faj egyedei közötti kémiai jeleknek köszönhetik.

Sokáig az volt a kutatók meggyőződése, hogy az ember az evolúció során túljutott ezen. A nyolcvanas években azonban az orr anatómiai vizsgálata során fedezték fel, hogy az ember is érzékel olyan kémiai jeleket, mint a patkány vagy az egér. Bizonyos viselkedési és biológiai jelek arra utalnak, hogy az embernek is van ilyen “második orra”, a tudattól független érzékszerv, amely reagál például az emberi izzadtság szagára. Tisztázatlan, hogy ez a szerv aktív-e, és valóban kommunikál-e az aggyal, mindenesetre kutatások támasztják alá, hogy ha két ember vonzódik egymáshoz, akkor a másik testnedveinek illata is vonzó számukra.

A prostitúció története

A prostituált szó a latin “prostere” igéből származik, jelentése kiáll, árul, árulja magát. Az ókor számos kultúrájában találkozhatunk a valláshoz kötődő prostitúció jelenségével. A templomi prostituáltat az általa szolgált istennő időleges megtestesülésének tekintették, aki szolgáltatás közben fizetővendégét is isteni magasságokba emelte.

Babilonban minden asszony köteles volt életében legalább egyszer Istár szentélyébe vonulni, és ott fizetség ellenében odaadni magát valamelyik férfinak. A díjazást az oltárra helyezték, mint szabadulásuk árát. A szép asszonyok hamar szabadultak, de voltak, akik több évet is eltöltöttek a templomban, amíg valaki végre hajlandó volt közeledni hozzájuk 🙂

A múltban nem csak nők, hanem férfiak is lehettek egy-egy templom prostituáltjai. Ennek eredete több kultúrában is a termékenységhez vezethető vissza. Akkoriban, ha egy házasságból nem született utód, a nőt hibáztatták. A meddőség orvoslásának egyik módja volt, ha az asszony egy pappal vagy egy szent emberrel közösült. Indiában léteztek olyan fakírok, akik az utcán részesítették szent kegyben a hozzájuk forduló meddő asszonyokat. Bár egyes természeti népek megőrizték a szakrális prostitúció intézményét, mára ez a gyakorlat szinte teljesen megszűnt.

Szatmári Péter
Nyúz, 2002. február 20.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük